Egészen elképesztő jelenetek játszódtak le egy varsói koncerten a Nemzeti Stadionban.
Káosz egy fehérorosz rapper varsói koncertjén. Egy Bandera-zászló volt látható… - írja a Wiadomosci Gazeta.
Maks Korzh koncertje kicsúszott az irányítás alól, amikor a közönség tagjai átlépték a határokat - olvasható a cikkben.
Maks Korzh egy fehérorosz rapper, aki rendszeresen kritizálja Alekszandr Lukasenka rezsimjét. Augusztus 9-én, szombaton koncertet adott a varsói Nemzeti Stadionban, amivel hosszú szünet után visszatért a színpadra. Az Onet szerint a rendezvényre a jegyek mindössze három perc alatt elfogytak, a tömeget pedig körülbelül 60 000 főre becsülték. Egy ponton néhányan elkezdték megszegni a szabályokat, átugrották a korlátokat és berohantak a stadion pályájára. A biztonsági személyzet reagált a helyzetre, és megpróbálta feltartóztatni a tinédzsereket. Sok esetben sikertelenül - számol be a lap a koncertről.
Ahogy az egyik szemtanú az Onetnek elmondta: „egy ponton teljes káosz uralkodott.”
„A biztonságiak nem tudtak megbirkózni a vandálokkal. Nem ez volt az első koncertem a stadionban, de most láttam először ilyen jeleneteket” – mondta a résztvevő a lapnak.
Bandera zászló a koncerten
A koncert másfél órás késéssel kezdődött.
A "Super Express" szerint az egyik résztvevő egy Bandera-zászlót lengetett.
Ahogy az újságírók felidézték, ez egy Lengyelországban a volhíniai mészárláshoz kapcsolódó szimbólum. Ez azonban nem volt az egyetlen zászló, amelyet a stadionba hoztak; a szervezők tilalma ellenére egy fehérorosz zászló is megjelent.
A Belsat beszámolója szerint a biztonsági őrök ukrán zászlókat koboztak el a bejáratnál. Néhány nézőnek azonban sikerült nemzeti szimbólumokat behoznia.
A koncert pedig majdnem félbeszakadt, amikor több fiatal a lelátóról a küzdőtérre ugrált. A rendezők több embert elfogtak.
Korzh háborúellenes beszédet mondott a koncert közben:
„ Rengeteg embert tartanak túszul. Az egész országot túszul ejtik. Amikor olyan emberek halnak meg a lövészárokban, akik nem vesznek részt ebben. Senki sem azért születik, hogy megöljék, senki. Egyetlen apa sem neveli a fiát úgy, hogy átadja őt, és darabokra tépje. Minden apa a lehető legtöbbet adja a fiába abból, amit ő maga nem tudott volna megtenni a saját életében. Hogyan adhatja át valaki önként a fiát? Ennek véget kell vetni, barátaim!”
„Tudom, mit kell tennem most azonnal” – mondta az énekes, és ismételten skandálta, a közönség pedig visszhangozta: „Állítsátok meg a háborút! Állítsátok meg a háborút!”
A rapper felszólította Lengyelországot és Fehéroroszországot is, hogy ápolják a jószomszédi kapcsolatokat, mert két nemzetünk semmiben sem különbözik egymástól, kivéve a nyelvet.
„Belorusz vagyok. Szomszédok vagyunk, és úgy érzem, muszáj kimondanom: a beloruszok és a lengyelek nem különböznek egymástól. Csak a nyelvükben különböznek. Tudom, hogy nehéz idők járnak, de nem szabad elfelejteni, hogy a politika az politika, és a hétköznapi emberek azok hétköznapi emberek.”
A közönséghez szólva hangsúlyozta, hogy a lengyelek, akárcsak a fehéroroszok, jó és szorgalmas emberek.
„Isten ments, hogy bárki azt mondja neked, hogy ez vagy az a személy az ellenség. Ne feledd: minden nemzet legnagyobb ellensége a manipuláció. Csak békét kívánok neked. Látom, jól élsz. Csak így tovább” – mondta Korzh.
A volhíniai tragédia
S hogy mi is volt ez a volhíniai tragédia?
Hogy ne legyen félreértés, nem valami radikális jobboldali lengyel művet, vagy éppen az orosz propaganda egyik felületét idézzük, hanem a Népszabadság (igen a megszűnt kommunista lap) 2013-as írását.
Miklós Gábor publicista tehát a következőképpen foglalja össze: „a volhíniai és kelet-galíciai lengyel parasztok tömeges kiirtását az OUN és az UPA vezérei alapos megfontolás után, jól tervezetten hajtották végre. Kisebb akciók korábban is voltak, a népirtásnak nevezett tömeggyilkosságok azonban a németek sztálingrádi veresége után indultak be. Az ukrán nacionalisták ekkor jutottak arra a következtetésre, hogy Hitler elveszíti a háborút, ám úgy gondolták, hogy Sztálin Szovjetuniója is kivérzik. Stratégiai elképzelésük az volt, hogy a jövő ukrán államát »etnikailag tisztává« teszik a háború végére. Ehhez kellett lengyelteleníteni a területet. Az ott élő zsidók tízezreit az előző évben a németek az ukrán rendőrség közreműködésével legyilkolták. 1943 elejére viszont ötezer, addig német szolgálatban állt ukrán rendőr »elvonult az erdőbe«. Ők lettek a vérengzés fő végrehajtói. Úgy jártak el, ahogy német irányítással tették a zsidókkal. Az UPA először azt képzelte, elég lesz egy-egy falu lakosságát legyilkolni, és a lengyelek félelmükben maguktól elmenekülnek. Ez nem így történt. A lengyelek nem mentek el a városokból, a falvakban is önvédelmi osztagokat szerveztek. A német megszállók is taktikát változtattak, fegyvert adtak a lengyeleknek, sőt egy-két ezer férfit rendőrnek fogadtak fel, a megszállt Lengyelország más részeiből is vittek Volhíniába fegyvereseket. Ezek után döntött úgy az UPA vezérkara, hogy kiirtja a lengyeleket a majdani ukrán államból. A gyilkosságok csúcspontja 1943. július 11-e volt, amikor a történészek szerint a fegyveresek és az általuk odahajtott ukrán parasztok 99 lengyel falu lakosságát gyilkolták le és a gyújtották fel a településeket. Pontos instrukciókat hagytak: ne maradjon semmi nyoma annak, hogy ott lengyelek éltek, pusztítsák a templomot, temetőket, irtsák ki a gyümölcsösöket. Voltak ugyan vonakodó UPA-parancsnokok, de a szervezet megerősítette és jóváhagyta az akciókat. […[ még 1945 május közepén is gyilkoltak az ukrán halálosztagok. […] A történetben állandóan felbukkan az ukrán parasztok részvétele. Sokszor előjön a kényszer. Az UPA emberei megtorolták a vonakodást, példát statuáltak, ha valaki nem akart gyilkolni. Az ukrán nácik a gyilkosságot személyessé, szinte intimmé tették: fejszével, vasvillával kellett leölniük szomszédaikat az ukránoknak, így sikerült sokakat bevonni, még többeket kompromittálni.”
A Népszabadság idézett cikke egy adatot hoz arról, hogy az 2013-as állapot szerint a mozgalom vezetőjének, Sztyepan Banderának 23 emlékműve és öt múzeuma van!
Rajta kívül természetesen más ukrán soviniszta vezetőknek is vannak emlékművei, illetve utcák is vannak róluk elnevezve.
Bandera tiszteletére minden januárban felvonulást rendeznek az ukrán szélsőséges szervezetek. Az ukrán fegyveres erők korábbi parancsnoka is előszeretettel hirdette az ideológiát:
Bede Zsolt - Vadhajtasok.hu