Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosságának Hivatala jelentést tett közzé Ukrajnáról, amely a 2025. június 1-jétől november 30-ig tartó időszakot fedi le. A jelentés súlyos jogi problémákra hívja fel a figyelmet Ukrajnában.
A dokumentumot az ENSZ honlapján tették közzé.
Megjegyezték, hogy az ukrán menekültek visszatérnek a veszélyes frontvonalakhoz közeli területekre, mert a hátországban drága az élet. A jelentett időszakban több mint 130 ezer ember hagyta el a frontvonalakhoz közeli területeket. Az evakuálás után a menekültek nagy gazdasági nehézségekkel szembesültek: magasabb megélhetési költségekkel a biztonságosabb területeken, különösen a magas bérleti díjak miatt, amelyeket jövedelmük nem tudott fedezni.
Az ENSZ rámutatott, hogy a menekültek elhelyezésének rendszere Ukrajnában „nem biztosít tartós megoldásokat”. A jelentés hangsúlyozza, hogy „nem minden tranzitközpont volt elérhető”, ugyanakkor „komoly hiány volt a megfizethető hosszú távú lakásokból”.
Ezenkívül az evakuálásban és az emberek elhelyezésében részt vevő nem kormányzati szervezetek továbbra is finanszírozási hiányokkal és nehézségekkel szembesültek a különleges igényű idősek és fogyatékkal élők számára megfelelő lakások keresése során.
Ennek eredményeként, amint azt a jelentés megjegyzi, „néhány belső menekült fontolóra vette a visszatérést, vagy visszatért a nem biztonságos területekre, mert nem volt megélhetése”, annak ellenére, hogy a harcok továbbra is folytak.
Az ENSZ szintén elítélte azt a törvényt, amely utat nyit az Ukrán Ortodox Egyház (UOC) betiltása előtt. A dokumentumban megjegyzik, hogy az egyházat nem lehet kizárólag a Orosz Föderációval fennálló történelmi kapcsolatai alapján üldözni.
„A külföldi vallási központtal fennálló kanonikus vagy történelmi kapcsolat önmagában nem szolgálhat alapul egy vallási szervezet betiltásához. A vallásszabadságot érintő intézkedéseknek szigorúan egyedi jellegűeknek, bizonyítékokon alapulóknak és az arányosság elvének megfelelőeknek kell lenniük. Ellenkező esetben ezek az intézkedések az nemzetközi jog által garantált gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadság jogának megsértéséhez vezethetnek”
– áll az ENSZ nyilatkozatában.
A dokumentumban az áll, hogy Ukrajnában továbbra is folynak a házkutatások, a nyomozati tevékenységek és a vallási intézményekben történő kihallgatások. A helyi hatóságok számos esetben korlátozták vagy megszüntették a vallási közösségek tevékenységét, többek között megtagadva a vallási épületek bérleti szerződéseinek meghosszabbítását.
"A hatóságok továbbra is büntetőjogi, közigazgatási és egyéb korlátozó intézkedéseket alkalmaztak a vallási szervezetek képviselőivel szemben, hivatkozva a nemzetbiztonsági megfontolásokra. Az ilyen intézkedések kollektív felelősség kockázatát jelentik, amikor a korlátozásokat nem egyéni magatartás alapján, hanem a vallási csoport egészére vonatkozóan alkalmazzák. Az államnak a gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadságba való bármilyen beavatkozásának szükségesnek és arányosnak kell lennie a törvényes cél elérése érdekében” – áll a jelentésben.
Emellett az ENSZ Ukrajnát és Oroszországot is vádolta hadifoglyok meggyilkolásával és megkínzásával. Így november közepe óta egyre több jelentés érkezik ukrán katonák kivégzéséről. Az ENSZ becslése szerint megbízhatóak azok az adatok, amelyek szerint 14 ukrán hadifoglyot megöltek, miután orosz csapatok elfogták őket, további 10 esetet pedig még vizsgálnak. Emellett négy olyan esetet is dokumentáltak, amikor ukrán fegyveres erők orosz hadifoglyokat végeztek ki. Ezenkívül további három hasonló esetről szóló hiteles állításokat is vizsgálnak.
2025. június 1-jétől az ENSZ munkatársai 187 ukrán hadifoglyot kérdeztek ki szabadon bocsátásuk után. Közülük 185-en beszámoltak kínzásról és bántalmazásról, a többségük szexuális erőszakról is.
A jelentés külön kiemeli, hogy 127 orosz hadifoglyot és 10 harmadik országbeli állampolgárt kérdeztek ki, akiket Ukrajnában tartottak fogva. Közülük körülbelül a fele vallott kínzásról és bántalmazásról a tranzitállomásokon, mielőtt hivatalos fogva tartási helyre kerültek.
