Iránban immár közel két hete folyamatosan zajlanak a kormányellenes demonstrációk, amelyeket az egyre súlyosbodó gazdasági helyzet váltott ki – írja a CNN. A norvégiai székhelyű Iran Human Rights jelentése szerint eddig legalább 45 ember vesztette életét az összecsapásokban, köztük nyolc gyermek is.
A tiltakozások szombaton már a 14. egymást követő napjukba léptek, és az ország szinte minden régióját érintik. A helyzetre reagálva az iráni hatóságok csütörtökön drasztikus lépésre szánták el magukat:
Teheránban és több nagyvárosban lekapcsolták az internetet és a telefonhálózatokat, a kommunikációs zárlat pedig pénteken is fennmaradt.
Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője azzal vádolta a tüntetőket, hogy Donald Trump amerikai elnök kedvében akarnak járni, és felszólította Washingtont, hogy inkább saját belső problémáival foglalkozzon.
Donald Trump eközben élesen reagált az eseményekre.
AZ AMERIKAI ELNÖK PÉNTEKEN A FEHÉR HÁZBAN KIJELENTETTE: AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK SZOROSAN FIGYELI AZ IRÁNI HELYZETET, ÉS HA A BIZTONSÁGI ERŐK ERŐSZAKOT ALKALMAZNAK A TÜNTETŐKKEL SZEMBEN, WASHINGTON „NAGYON KEMÉNYEN” FOG VÁLASZOLNI.
Bár szárazföldi katonai beavatkozást kizárt, Trump egyértelművé tette: Irán „nagy bajban van”, és szerinte a tiltakozók olyan városokban is megjelentek, ahol ez korábban elképzelhetetlennek tűnt. A feszültséget tovább növelte, hogy Elon Musk közösségi platformján, az X-en megváltozott Irán zászlóemojija:
a rendszer a sah bukása előtti, oroszlán-nap szimbólumot ábrázoló lobogót jeleníti meg.
A lépés különösen érzékenyen érintette az iráni vezetést, miközben az emigrációban élő rendszerellenes irániak körében a régi zászló erős szimbolikus jelentőséggel bír.
Bár az utcákon elsősorban kormányellenes tömegek vonulnak, egyes városokban kormánypárti ellentüntetésekre is sor került.
Állami felvételek szerint Arakban és Sariban, a pénteki imát követően több ezren vonultak fel az Iszlám Köztársaság és Hamenei ajatollah mellett. A tiltakozások valódi súlyát azonban az adja, hogy azokat eredetileg a bazári kereskedők indították el – egy olyan társadalmi csoport, amely történelmileg a rendszer egyik legfontosabb támasza volt, és kulcsszerepet játszott az 1979-es iszlám forradalom sikerében is.
Az, hogy éppen a hagyományosan lojális kereskedőréteg fordult szembe a hatalommal a valutaárfolyamok és az állami gazdaságpolitika miatt, sok elemző szerint komoly figyelmeztetés az iráni vezetés számára:
a mostani válság már nem csupán politikai, hanem a rendszer társadalmi alapjait is fenyegeti.
(Mandiner)
Kedves Olvasóink!
A legnagyobb támogatás számunkra az, ha direktben keresitek portálunkat, amiért hálásak is vagyunk.
Igyekszünk azoknak is megfelelni, akik a közösségi oldalakon keresik a híreket, ezért elindítottuk a Messenger csatornánkat.
Közvetlenül elküldjük neked a nap legfontosabb cikkeit portálunkról.
Köszönjük ha feliratkoztok!
Nektek egy kattintás, nekünk hatalmas segítség.