Donald Trump amerikai elnök január 13-án utasította a Pentagont, hogy készítse elő az Irán elleni csapást, de miután meghallgatta a művelet rossz időzítésére vonatkozó tanácsokat, visszavonta döntését – írta a The Wall Street Journal (WSJ) forrásokra hivatkozva.
A lap szerint az amerikai tisztviselők kétségüket fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy a légitámadások önmagukban képesek lennének megdönteni a rezsimet, és a tanácsadók elmagyarázták, hogy az Egyesült Államoknak nincs elegendő katonai erőforrása egy nagyszabású offenzíva végrehajtásához, miközben a közel-keleti csapatokat és szövetségeseket is védeni kell.
A források a lapnak elmondták, hogy az arab országok elmagyarázták Washingtonnak, hogy az esetleges csapások időzítése nem megfelelő, hivatkozva Irán instabilitására, a tiltakozások nagyrészt elfojtására és a rezsimváltás esetén bizonytalan ellenzéki vezetésre. Ezenkívül az arab tisztviselők arra figyelmeztettek, hogy Irán megtorló csapásokat ígért az Egyesült Államok katari, szaúd-arábiai és egyesült arab emírségekbeli támaszpontjai ellen.
A lap arról is beszámolt, hogy Trump telefonon beszélt Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, aki kijelentette, hogy Izraelnek nagyobb amerikai segítségre van szüksége az esetleges iráni megtorlás elleni védekezéshez. Végül Trump álláspontja a támadás szükségességéről megváltozott.
Január 16-án Donald Trump amerikai elnök kijelentette, hogy senki sem próbálta meggyőzni arról, hogy ne támadja meg Iránt, ezt saját maga döntötte el. Az iráni hatóságok ígérete, hogy több mint 800 kivégzést lemondanak „nagy hatással volt” – mondta, anélkül hogy pontosította volna, hogy a döntés, miszerint nem támadják meg Iránt, végleges-e.