Helyszíni tudósítások szerint a Világgazdasági Fórum Kongresszusi Terme, ahol az amerikai elnök beszélt, zsúfolásig megtelt. Az ötezer ember befogadására képes teremben egy gombostűt sem lehetett leejteni délután fél 3 előtt, amikorra a beszéd kezdetét ígérték.
Donald Turmp beszéde előtt Larry Fink, a BlackRock elnöke, társalapítója szólt Davos szerepéről és arról, hogy most is a Világgazdasági Fórum nyújt lehetőséget a nemzetközi problémák megvitatására, majd színpadra hívta az amerikai elnököt. Donald Trump azzal kezdte, hogy éppen most volt egy éve, hogy másodszor is hivatalba került, majd felsorolta az elmúlt 12 hónapban elért eredményeket. Beszélt a gazdaság javulásáról, az infláció leküzdéséről, amely a következő három hónapban tovább csökken, és az amerikaiak pedig éppen ezért boldogok.
„Imádom Európát, de nem halad jó irányba” – mondta beszédében Donald Trump. Kitért arra, hogy az amerikai gazdaság mekkorát változott az elmúlt egy évben, és ez követendő példa lehetne sok ország számára, azonban, ahogyan látja, Európában nem jó felé mennek a dolgok. Tömeges a bevándorlás, a zöldátállást erőltették, ömlik be a külföldi munkaerő – csakúgy, mint elődje, Joe Biden alatt az Egyesült Államokban.
Trump szerint olyan változás ment végbe egy év alatt, mint 100 év alatt az amerikai történelemben. 270 ezer közalkalmazottól váltak meg, akik ezért gyűlölték őt akkor. Aztán munkát találtak a magánszektorban, és ma már hálásak neki ezért a lépésért.
Venezuela jó irányba fordult
Trump szerint az új venezuelai vezetés rátermett, máris sok olyan döntést hozott, mint például a benzinárak letörése, amely a jó irányba viheti az országot. Érintette azt is, hogy innentől kezdve az amerikai olajipari óriások is visszatérnek a dél-amerikai államba.
Kitért arra is, hogy ma Amerika vezeti a világot a mesterséges intelligencia fejlesztése terén. Ebben a kínaiak csak utánuk jönnek. Európa az energiatermelésben is gyengélkedik, nézzék meg Németországot. Jóval magasabbak ezen a kontinensen az energiaárak, de miért? – tette fel a kérdést Donald Trump, majd nekiment az európai zöldpolitikának. Európa tele van szélerőművekkel, de mire mennek velük? Az alkatrészeket Kína adja el Európának méregdrágán, és a végén ők járnak jól.
Láttak Kínában szélerőműfarmokat? Hát persze, hogy nem!
– folytatta Trump a beszédét.
Európának és a Nyugatnak ki kell mászni abból a kultúrából, amit teremtettek az utóbbi évtizedben, ezért Amerika segíteni akar, mert szeretne egy erős Európát, és ezt indokolja az amerikai nemzetbiztonsági politika is. Szörnyű látni, amit magukkal tettek az európaiak, mert Amerikának erős szövetségesekre, és nem gyenge partnerekre van szüksége!
Természetesen Grönland is szóba került
Nagyon tisztelem Grönland és Dánia népét, de ezek az államok nem lesznek képesek megvédeni önmagukban Grönlandot. Emlékezzenek, a II. világháborúban Dániát hat óra alatt elfoglalták a nácik. Már a háború végén felállítottunk katonai bázisokat Grönlandon, és éppen azért, hogy megvédjük Dániát. A háború után segítettünk, hogy Grönland visszakerüljön Dániához.
Ne feledjük azt sem, hogy az óriási sziget Amerika keleti partjainál van, és része annak a stratégiai tervnek, hogy megvédjük a nyugati féltekét – hangsúlyozta Donald Trump, majd hozzátette, immár két évszázada próbálták amerikai vezetők megvásárolni Grönlandot, de eddig nem jött össze. Ezt a hatalmas területet pedig szívesen fejlesztenénk, ami Európának is kedvező lenne, és egyébként is csak Amerika lenne képes megvédeni a jövőben Grönlandot. Ezért sem engedi el az ötletet, és azonnali tárgyalásokat kezdeményez az európaiakkal a sziget megszerzéséről.
KIJELENTÉSE NEM FENYEGETÉS A NATO SZÁMÁRA – ANNAK ELLENÉRE, HOGY MAGA A NATO NEM MINDIG VISELKEDETT VALAMI SZÉPEN AZ USA-VAL!
– panaszolta fel az amerikai elnök. Erre példaként hozta Ukrajnát és azt, hogy ha továbbra is elnök lett volna, akkor nem tört volna ki az orosz–ukrán konfliktus. A Biden-adminisztráció 350 milliárd dollárt adott az ukrajnai háborúra. Itt Trump megerősítette, hogy egyezkedik Vlagyimir Putyinnal, és a háborút be kell fejezni, ahogyan Volodimir Zelenszkij is gondolja, akivel később még tárgyalni fog Davosban. (Ez azért érdekes, mert az ukrán elnök éppen az előző nap erősítette meg, hogy nem megy el Davosba, csak ha valami érdemi előrelépés történhet a háború lezárása érdekében.)
Majd ismét visszakanyarodott Grönland megszerzéséhez, és ismét emlékeztette Európát, hogy mekkora segítséget nyújtott az USA a II. világháború alatt és után, úgyhogy már ezért is szeretnék Grönlandot. Megjegyezte, hogy a világháború után az USA visszaadta Dániának Grönlandot, ami hiba volt. (Ez történelmileg nem igaz – a szerk.) Aztán felemlegette a NATO-t, amely fenntartásának oroszlánrészét az USA finanszírozta évtizedeken keresztül, hogy megvédje Európát a Szovjetuniótól.
Most cserébe Európa rendezhetné a számlát, és átadhatná Grönlandot. Majd ismét megerősítette, hogy nem fog katonai erőt alkalmazni Grönland megszerzése érdekében. Ugyanakkor azt mondta a több ezres, a világ gazdasági és politikai elitjét képviselő hallgatóság előtt Grönland megszerzésével kapcsolatban:
Mondhatnak ezzel kapcsolatban nekünk igent, és ez nagy elismerés lenne számunkra. De mondhatnak nemet is, viszont azt nem fogjuk elfelejteni!"
A beszéd során Trump Kanadát sem hagyta ki. Gúnyos megjegyzésekkel illette Mark Carney kormányfőt, aki a héten a liberális nemzetközi rend „repedéseiről” beszélt. Trump szerint Kanada rengeteg ajándékot kap tőlük, és hálásnak kellene lennie, de nem az, majd hozzátette: „Láttam tegnap a miniszterelnöküket, nem tűnt túl hálásnak.”
Donald Trump ezután ismét az amerikai belpolitika felé fordult, és beszélt a gyógyszerárak megfékezésétől kezdve a kriptovalutákon át a védelmi ipar megugrásáig. Felidézte, rendeletet írt alá, amely megtiltja a nagy intézményi befektetőknek, hogy egylakásos családi házakat vegyenek meg, mert ez nem igazságos az emberekkel szemben, hiszen így nem tudnak saját otthonhoz jutni. Elmondta azt is, felszólította a Kongresszust, hogy ezt a tilalmat mielőbb iktassák törvénybe.
A monetáris politika kapcsán az elnök elárulta, hogy hamarosan nyilvánosságra hozza a Federal Reserve új elnökének a nevét. Trump szerint ő majd nagyon jó munkát fog végezni. Hozzátette, hogy minden jelölt kiváló, egyben megfricskázta a jelenlegi jegybankelnököt, Jerome Powellt, akit „szörnyű elnöknek” titulált, és kritikusan csak „túl késő Powellnek” nevezett.
Az elnök több mint egy órán át beszélt, majd a színpadon rögtönzött interjú keretében válaszolt a Davosi Világgazdasági Fórum vezérigazgatójának, Borge Brendének néhány kérdésére.
Itt először a Covid-járvány kitöréséről és annak kezeléséről beszélt, aminek kapcsán szóba került Trump és a kínai elnök, Hszi Csin-ping viszonya. Aztán előjött megint az ukrajnai háború, amelyről Trump azt mondta, hogy sem Zelenszkij, sem pedig Putyin elnök nem hajlandók leülni egymással, és ez hiba. Megint felidézte, hogy a nap további részében személyesen találkozik majd Zelenszkijjel Davosban.
(Index)