A Tisza Párt szombaton teszi közzé 140 oldalas részletes programját. A bejelentés kapcsán az Index utánanézett, hogy a programnak milyen lehetséges elemei váltak már eddig is ismertté.
Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke Rónai Egon interjúalanya volt február 3-án az ATV Egyenes beszéd című műsorában. A nárcisztikus politikus bejelentette, hogy február 7-én, szombaton jelenik meg a Tisza Párt részletes programja, amely több mint 140 oldalas lesz. Ebben benne lesznek a már korábban elmondott prioritások is, mint például az uniós pénzek hazahozatala, valamint a magyar gazdaság, és "egy emberséges, működő ország beindítása". Azt is tartalmazni fogja a dokumentum, hogy mindezt a Tisza miből fogja finanszírozni – tudatta Poloska.
Új alkotmány kidolgozása két cikluson át
Az április 12-i országgyűlési választásokhoz közeledve Magyar Péter sorra mutatja be a párt szakértőit, azonban a Tisza igazságügyi szakpolitikusának bemutatása egyelőre várat magára.
Az eddigi beszédekből, interjúkból annyi derült ki, hogy a Tisza Párt kormányra kerülése esetén új alkotmányos alapokra helyezné az országot, átalakítva a jogi környezetet, a jogrendszert.
Poloska a 2024. október 23-ai beszédében arról beszélt, hogy szerinte az Alaptörvény „egy gányolmány”, és ha hatalomra kerül, „a legfontosabb törvényünk megint mindenkié lesz”. Szólt arról is, hogy bizonyos, a jelenlegi kormány által alkotott rendelkezéseknek el kell tűnniük az Alaptörvényből. Később úgy pontosított, hogy az új, társadalmi párbeszéden alapuló alkotmány kidolgozása akár két cikluson át, vagyis nyolc évig is eltarthat, amelynek munkálatait kizárólag egy alkotmányozó nemzetgyűlési folyamat keretében tartja elképzelhetőnek.
Azt is tisztázta,
ha új Alaptörvényre lenne szükség, arról népszavazásnak kell döntenie.
A párt jogalkotási tervei a politikai berendezkedés reformjára, a korrupció visszaszorítására és a jogállamiság helyreállítására összpontosítanak. Az átalakítás fókuszában egy igazságosabb és élhetőbb ország megteremtése áll, ahol a tisztesség dominál az urizálással szemben.
Elmozdítanák az „Orbán-janicsárokat”
A Tisza Párt korlátozná a miniszterelnöki mandátumot, az Alaptörvény részévé tennék, hogy egy személy legfeljebb két parlamenti ciklusig tölthesse be a kormányfői tisztséget a hatalom bebetonozásának megakadályozása érdekében.
Magyar azt is jelezte, hogy felülvizsgálnák a mentelmi jog rendszerét a visszaélések elkerülése érdekében, illetve véget vetnének a veszélyhelyzetre hivatkozó, immár évek óta tartó rendeleti kormányzásnak, visszaadva a törvényhozás súlyát az Országgyűlésnek. Hatalomra kerülésük esetén partneri viszonyt alakítanának ki az önkormányzatokkal, nem uralkodni fognak fölöttük, hanem együttműködni a fideszes és az ellenzéki önkormányzatokkal is. Tavaly azt is közölte, hogy kormányváltás után több jogszabályt visszavonnak, egyebek között a településvédelmi törvényt is.
Magyar Facebook-bejegyzésben tiltakozott az ellen, hogy az Alkotmánybíróság és a Legfőbb Ügyészség élére „Orbán-janicsárokat” neveztek ki. Mint fogalmazott:
A Tisza biztosít minden magyar embert, hogy a választások után nem maradhatnak Orbán-bábok a legfontosabb nemzeti intézményeink élén.
Részleteket viszont nem árult el arról, hogyan tudnák elmozdítani a helyükről az Országgyűlés által választott közjogi tisztségviselőket. Az Alkotmánybíróság elnökének, Polt Péternek 2037. június 9-én, míg Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyésznek 2034. június 10-én jár le a megbízatása, azaz mindkettőnek két teljes parlamenti ciklus után, amikor már – legalábbis a Tisza Párt tervei szerint – új személynek kellene betöltenie a miniszterelnöki tisztséget.
Átalakítanák a pártfinanszírozást
Noha a Tisza Párt szerint nem a választójogi törvény a legsürgetőbb kérdés, mégis saját javaslat kidolgozását tervezik a rendszer igazságosabbá tétele, továbbá a valós társadalmi támogatottság tükrözése érdekében.
A pártfinanszírozás területén már konkrét tervekkel is előrukkoltak. A kormányváltást követően azonnal visszaállítanák a választási kampányokra fordítható költések felső határát, átvizsgálnák azokat az „álcivil” szervezeteket is, amelyek valójában pártpolitikai tevékenységet végeznek közpénzből.
Kampányidőszakban a kormány egyáltalán nem hirdethetne, de kampányon kívül is szigorú ellenőrzés alá kerülnének az állami és társadalmi célú hirdetések.
A kampányköltések az államkincstáron keresztül történnének, hogy látható legyen, melyik párt mire költ, és a pártoknak gyakrabban, nyilvánosan kereshető pénzügyi beszámolókat is közzé kellene tenniük. Nagymértékben korlátoznák a fizetett politikai hirdetéseket. Csökkentenék a központi költségvetési és frakciótámogatásokat, átszabnák a pártalapítványok finanszírozását.
Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal
Magyar Péter egyik legelső vállalása az volt, hogy a közpénzek védelme érdekében az ország azonnal csatlakozna az Európai Ügyészséghez (EPPO). A leendő Tisza-kormány felállítását követően létrehoznák a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalt, amelynek feladata az elmúlt húsz év során elkövetett visszaélések és korrupciós ügyek kivizsgálása, és az ellopott közvagyon visszaszerzése lesz. A hivatalnak, amelyről Magyar a Tisza Párt kongresszusán beszélt először, „szuperjogai” lesznek, és egy makulátlan, politikától független személy vezeti. A tervek szerint az új hatóság kormánytisztviselőket és közalkalmazottakat is megkeres, de csak tanúként.
Poloska az RTL Híradójának azt is elárulta, hogy a hivatal az ügyészségtől is bekérhetne adatokat.
Magyar ugyanitt arról is beszélt, hogy Orbán Viktor, Tiborcz István és Mészáros Lőrinc saját vagyonával felel minden hitelért, amit mostantól felvesz a kormány.
A korrupciós bűncselekmények hatékonyabb felderítésére egy korrupcióbejelentő platformot indítanának, és a koncessziókat is felülvizsgálnák az útépítéstől a szerencsejátékig.
Családi pótlék, SZÉP-kártya, nyugdíjcsomag
Ami a szociális rendszert illeti, megduplázzák a családi pótlékot, és bevezetik a hétszázezer családot érintő százezer forintos iskolakezdési támogatást. Ez utóbbit már 2026 augusztusától megkapná minden rászoruló család. Erre a célra 70 milliárd forintot különítenének el.
Elkészült a nyugdíjcsomag, amelynek részeként a nyugdíjasok SZÉP-kártyát kapnának, amit élelmiszerre, gyógyszerre, egészségmegőrzésre és pihenésre lehetne felhasználni. A 250 ezer forint alatti nyugdíj esetén évi 200 ezer forint, 250–500 ezer forint között 100 ezer forint járna, míg félmillió felett a jogosultság megszűnne. 120 ezer forintra emelnék a minimálnyugdíjat.
Húszezer férőhellyel bővítenék az idősotthonok kapacitását. Ennek fele államilag finanszírozott szociális otthon, fele piaci alapon, de államilag támogatott nyugdíjasház.
Az alapvető élelmiszerek áfáját 27-ről 5 százalékra csökkentenék, a vényköteles gyógyszerek áfája pedig megszűnne. Évente legalább 500 milliárd forinttal növelnék az állami egészségügy költségvetését.
Honnan lesz erre pénz?
Hogy miből finanszíroznák a program megvalósítását? Kármán András, a párt "költségvetési és adópolitikai szakértője" szerint abból lesz a forrás, hogy visszaszerzik az “ellopott közvagyon” jelentős részét, hazahozzák az uniós forrásokat, ami 8000 milliárd forintot jelent, “felszámolják a propaganda állami támogatását és a propagandát kiszolgáló intézményeket”, amivel 500–1000 milliárd forint közpénzt spórolnának meg. 1600 milliárd forintot lehetne szerinte megtakarítani az átláthatóbb közbeszerzési rendszerrel. Úgy vélte, hogy a gazdaságpolitika hitelességének helyreállításával olcsóbbá válna az államadósság finanszírozása is, amivel 300–1200 milliárd forintot lehet megspórolni évente. Az ötmilliárd forint fölötti vagyonok megadóztatásával pedig több száz milliárd forinthoz jutna a magyar költségvetés – tette hozzá.