A Tisza Párt választási programjának igazságüggyel és igazságszolgáltatással foglalkozó fejezete szerint megszüntetnék a tíz évvel ezelőtt már megszüntetett végrehajtói kamarát, államosítanák a bírósági végrehajtást, egyes közjegyzői hatásköröket a bíróságokhoz, illetve a kormányhivatalokhoz telepítenének, miközben levernék a közjegyzői díjakat.
Mint arról beszámoltunk, Magyar Péter február 7-én ismertette a párt 240 oldalas programját, melyet elmondása szerint több mint ezer szakértő bevonásával állítottak össze. A Működő és emberséges Magyarország alapjai című dokumentum többek között kitér a Tisza jogalkotási terveire, valamint az igazságszolgáltatási rendszer átalakítására is, írja az Index.
Ami kimaradt a dokumentumból
A korábbi ígéretekhez képest több újdonságot tartalmaz a jogállam helyreállítását és az igazságszolgáltatás átalakítását célzó Bibó István Program. Kezdjük azzal, ami nem, vagy csak igen vázlatosan szerepel a dokumentumban.
Mindenképpen szembeötlő, hogy rendkívül szűkszavúan, mindösszesen egy félmondatban szól az új alkotmányról. Ez azért is meglepő, mert Magyar Péter többször is hangsúlyozta, hogy a Tisza Párt kormányra kerülése esetén új alkotmányos alapokra helyezné az országot, átalakítva a jogi környezetet, a jogrendszert. A 2024. október 23-i beszédében például kijelentette, hogy az Alaptörvény „egy gányolmány”, és ha hatalomra kerül, „a legfontosabb törvényünk megint mindenkié lesz”. De azt is megemlítette, hogy bizonyos, a jelenlegi kormány által alkotott rendelkezéseknek el kell tűnniük az Alaptörvényből. Később úgy pontosított, hogy az új, társadalmi párbeszéden alapuló alkotmány kidolgozása akár két cikluson át, vagyis nyolc évig is eltarthat, amelynek munkálatait kizárólag egy alkotmányozó nemzetgyűlési folyamat keretében tartja elképzelhetőnek. Azt is hozzátette: ha új Alaptörvényre lenne szükség, arról népszavazásnak kell döntenie. Mindezekhez képest ennyi szerepel a programban:
Felülvizsgáljuk a sarkalatos törvények rendszerét, és széleskörű társadalmi párbeszéd alapján a nemzetet újraegyesítő alkotmánytervezetet dolgozunk ki.
Az új alkotmány elfogadási időtartamáról és mechanizmusáról (alkotmányozó nemzetgyűlés, népszavazás) egy szó sincs a dokumentumban. És szintén nincs a vállalások között a mentelmi jog rendszerének felülvizsgálata sem. Mindenképpen az Alaptörvényt érintené, hogy két ciklusra korlátoznák a miniszterelnöki mandátumot, míg a többi közjogi tisztségnél is kizárnák, hogy valaki évtizedekre kisajátítson egy pozíciót.
Korábban a pártelnök hevesen tiltakozott az ellen, hogy az Alkotmánybíróság és a Legfőbb Ügyészség élére „Orbán-janicsárokat” neveztek ki. Mint fogalmazott: „A Tisza biztosít minden magyar embert, hogy a választások után nem maradhatnak Orbán-bábok a legfontosabb nemzeti intézményeink élén.” Mindez a programban így szól: „Biztosítjuk az Alkotmánybíróság, a bíróságok és a Legfőbb Ügyészség függetlenségét, hatékonyabbá tesszük a működésüket.” Majd még ennyi: „Megerősítjük az ügyészség feletti parlamenti kontrollt.” Ennek részletei azonban szintén hiányoznak.
Ugyanakkor biztosítani akarják a független ellenőrző intézmények, hatóságok szakmaiságát, politikamentességét, különös tekintettel a következőkre: Gazdasági Versenyhivatal, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, Állami Számvevőszék, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, Integritás Hatóság. Arról, hogy ezt hogyan kívánják megvalósítani, szintén egy mondat született, mégpedig az, hogy „megerősítik ezen szervek parlamenti kontrollját és egyedi ügyekben való interpellálhatóságát”. A Szuverenitásvédelmi Hivatalt megszüntetnék. Bevezetnék viszont a Gyermekvédelmi és a Betegjogi Ombudsman intézményét.
Feloldanák a titkosítást
Az eddig elhangzottaknak megfelelően Magyarország csatlakozna az Európai Ügyészséghez, és a Nemzetközi Büntetőbíróság tagja maradna. Létrehoznák a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalt, amely más állami szervekkel együttműködve az igazságszolgáltatás útján visszaszerezné a jogtalanul elidegenített közvagyont. Kivizsgálnák az elmúlt évek korrupciós botrányait és jogsértéseit (például évtizedes koncessziók, a kormányzati propaganda költései, MNB-alapítványok, magántőkealapok, Paks II. és Budapest–Belgrád vasút beszállítói, minisztériumi épületek elárverezése és irodaház-vásárlások, lélegeztetőgép-beszerzések, az MCC ügyletei, álcivil szervezetek támogatása, Hatvanpuszta, kastélyok és földügyletek).
NYILVÁNOSSÁGRA HOZNÁK AZOKAT A TITKOSÍTOTT 2000-ES ÉS 3000-ES SORSZÁMÚ KORMÁNYHATÁROZATOKAT, AMELYEKNÉL AZ NEMZETBIZTONSÁGI KOCKÁZATOK NÉLKÜL MEGTEHETŐ.
Ez a lépés azért is kényes, mert a 3000-es sorszámú határozatok jellemzően minősített adatokat (korábbi nevén államtitkokat) tartalmaznak. Nemzetbiztonsági átvilágítást követően ugyancsak nyilvánosságra hoznák a 2010 és 2026 közötti kormányülések összefoglalóit is. Terveik szerint kivizsgálnák és a nyilvánosság elé tárnák a Pegasus szoftverhez kapcsolódó lehallgatási botrány minden részletét.
Bíróságok, végrehajtók, közjegyzők
A legtöbb újdonság az igazságszolgáltatást rendszert érinti. Ennek keretében rendeznék az igazságszolgáltatásban dolgozók – bírák, ügyészek és igazságügyi alkalmazottak – bérezését és munkakörülményeit. Felgyorsítanák a bírósági eljárások menetét, ehhez biztosítanák a költségvetési forrást, a szükséges jogszabály-módosítások előkészítésébe bevonnák a bíróságokat.
A büntető igazságszolgáltatásban erősítenék a mediáció, a közösségi munka és a jóvátételi programok, továbbá a kártérítési elemek szerepét. Felülvizsgálnák a teljes büntetőjog-anyagot és szükség esetén szigorítanák a szabályozást. A gyermekeket érintő eljárásokban nagyon rövid határidőket vezetnének be.
A PROGRAM SZERINT MEGSZÜNTETNÉK A VÉGREHAJTÓI KAMARÁT.
Nos, a kamarát a parlament már jó tíz évvel ezelőtt, 2015. augusztus 31-ével megszüntette, hogy másnap megalakuljon a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar. Ezzel együtt a Tisza Párt felszámolná a profitorientált végrehajtás intézményét és a végrehajtást állami tevékenységként a bíróságok alá rendelné – csökkentve ezzel a visszaélések lehetőségét és a végrehajtás költségeit. Ennek keretében haladéktalanul felülvizsgálnák a devizaalapú kölcsönből eredő végrehajtásokat is. A végrehajtási szabályokat úgy alakítanák át, hogy növelnék a védett jövedelemrészt, csökkentenék a levonási arányokat az együttműködő dolgozóknál, és korlátoznák a kamatokat és a költségeket is.
Hasonló szellemben nyúlnának hozzá a közjegyzői rendszerhez is. Jelentősen leszűkítenék a kötelezően igénybe veendő közjegyzői szolgáltatások körét, és felső korlátot vezetnének be a közjegyzői tevékenység díjazására, amivel olcsóbbá válna az ügyintézés. Egyes közjegyzői hatásköröket a bíróságokhoz, más tevékenységeket a kormányhivatalokhoz telepítenének. Megszüntetnék a közjegyzőségek számának korlátozását, amivel fokoznák a versenyt.
A DOKUMENTUM SZERINT A TISZA PÁRT ELKÖTELEZETT A HAZAI ÉS UNIÓS JOGSZABÁLYOK ÉS BÍRÓSÁGI DÖNTÉSEK BETARTÁSA MELLETT, ÉS ELISMERIK A KÖZÖSSÉGI JOG PRIMÁTUSÁT.
A program azt is leszögezi: elvárható, hogy mind a Kúria, mind az alsóbb fokú bíróságok a hatályos jog és uniós bírósági döntések alapján hozzák meg a határozataikat.