A hatályos alkotmányos szabályok szerint a kormányrendeleti formában elfogadott jogszabályoknak az Alaptörvénnyel való összhangját a köztársasági elnök nem vizsgálhatja felül, azok alkotmánybírósági normakontrollját sem kezdeményezheti - közölte a Sándor-palota kedden az MTI-vel.
A sajtó útján széles körben nyilvánosságot kapott az a szakmainak szánt követelmény, mely szerint "a kormányrendelet ügyében a köztársasági elnöknek, mint az alkotmányos rend védelmezőjének kellett volna fellépnie, és az Alkotmánybírósághoz fordulnia" - emlékeztet a Sándor-palota az önkormányzati szolidaritási hozzájárulásról szóló 15/2026. (II. 3.) Korm. rendelettel kapcsolatban.
Kiemelik: a nagy nyilvánosság előtt a szakmai hitelesség látszatával tett kijelentés súlyos szakmai tévedésen alapszik. A hatályos alkotmányos szabályok szerint a kormányrendeleti formában elfogadott jogszabályoknak az Alaptörvénnyel való összhangját a köztársasági elnök nem vizsgálhatja felül, illetve azoknak az alkotmánybírósági normakontrollját sem kezdeményezheti - mutat rá a közlemény.
Hozzáteszik: ezzel szemben a kormányrendeletek, így a konkrét kormányrendelet tekintetében is egyéb úton számos hatékony lehetőség van alkotmánybírósági eljárás indítványozására. Ennek joga megilleti akár az egyedi ügyben eljáró bírót, akár alkotmányjogi panasz útján az érintett felet, akár utólagos normakontroll keretében az ilyen kezdeményezés megtételére feljogosított közjogi tisztségviselőket.
"Nyilvánvaló szakmai képtelenség a köztársasági elnöktől olyan jogkör gyakorlását elvárni, amivel egyértelműen nem rendelkezik"
- hangsúlyozza a Sándor-palota.
A köztársasági elnök feladata őrködni az államszervezet demokratikus működése felett, ez azonban nem ad felhatalmazást számára a folyamatban lévő egyedi bírósági ügyekbe történő beavatkozásra - emeli ki a Sándor-palota közleménye, hozzátéve: közismert, hogy a tárgyban közigazgatási perek vannak folyamatban, amelyekben a vonatkozó kormányrendelet alkalmazásával kapcsolatos alkotmánybírósági normakontroll iránti eljárás kezdeményezése is felmerült.
A hatalommegosztás és az államszervezet demokratikus működésének része az is, hogy a kormányrendelettel érintett eljárásokat folytató bíróságok és az Alkotmánybíróság hatáskörébe a köztársasági elnök elvi állásfoglalás nyilvános megfogalmazásával sem avatkozhat be, az eljárásokat nem befolyásolhatja, mert az sértené a közhatalmi funkciók elválasztásának elvét és az igazságszolgáltatás függetlenségét.
Minden ellenkező állítással szemben a konkrét helyzetben az alkotmányos rendszer demokratikus működése nyilvánvalóan biztosított.
A kormányrendeleti jogalkotással kapcsolatos jogvédelmi eszközök rendelkezésre állnak, a hatáskörrel rendelkező állami és szakmai érdekképviseleti szervek (Kúria, Országos Bírósági Hivatal, Magyar Ügyvédi Kamara stb.), továbbá civil szervezetek szabadon nyilváníthatták ki az álláspontjukat, amikről a média a nyilvánosság korlátozása nélkül beszámolt.
A rendszerszintű demokratikus állami működés a jogrend által megfelelően szavatolt a vita tárgyát képező kormányrendelet által generált helyzetben is, ezért a köztársasági elnök beavatkozását nem igényli - hangsúlyozza a közlemény.
Kiemelik: ilyen körülmények között a köztársasági elnök szerepének súlyos szakmai tévedésen alapuló megítélésével kapcsolatban az államfő emlékezteti a téves információk létrehozásával és terjesztésével politikai szerepet vállaló szervezeteket és médiaszolgáltatókat az ezzel járó fokozott felelősségükre.