Hiába nyugtatja a piacokat a német kormány, egyre több szakértő állítja: az idei szokatlanul hideg tél miatt olyan szinten leapadtak a gáztárolók, hogy 2026 végére hiány lehet az energiahordozóból Európa legnagyobb gazdaságában. Mivel Németország Európa legnagyobb gázfogyasztója, a következmények az egész kontinens ellátását veszélyeztethetik.

2026-ban már konkrét ellátási kockázattá válhat a német gázhelyzet állítják a Handelsblattnak nyilatkozó iparági szereplők és szakértők, míg a gazdasági miniszter, Katherina Reiche továbbra is nyugalomra int. A tárca álláspontja szerint az alacsony tárolói töltöttség önmagában nem ad okot aggodalomra, mert az új LNG-terminálok révén az ország rugalmasan tud reagálni, és a téli ellátás biztosított.
A piaci szereplők ezzel szemben arra figyelmeztetnek:
ha a mostani tél után extrém alacsony szinten maradnak a készletek, a 2026/27-es fűtési szezonra történő feltöltés már rendszerszintű problémákat okozhat.
A jelenlegi adatok szerint a német földgáztárolók töltöttségi szintje február közepére 25 százalék alá süllyedt, ami érdemben elmarad a sokéves februári átlagtól. Összehasonlításképpen: 2022. február 15-én – néhány nappal az ukrajnai háború kitörése előtt – a készletszint 32 százalékkal magasabb volt a mostaninál, annak ellenére, hogy Oroszország akkor már visszafogta az uniós exportot. A szakértők szerint az idei tél még kezelhető, de a tavaszi induló szint annyira alacsony lehet, hogy a nyári visszatöltés piaci alapon nem lesz elegendő.
Egy névtelenséget kérő piaci szereplő a Handelsblattnak úgy fogalmazott:
Nem fogjuk tudni feltölteni a tárolókat a következő télre.
Sebastian Heinermann, az INES – a tárolóüzemeltetőket tömörítő szervezet – ügyvezetője szintén arról beszélt, hogy az idei feltöltési szezon „nemcsak az alacsony kiinduló szint miatt, hanem a jelenlegi rendszer keretei között is” rendkívüli kihívás lesz. Az iparág gyors döntéseket sürget, mert a szabályozási és piaci ösztönzők jelenlegi kombinációja nem kedvez a hosszú távú betárolásnak.
A 2022-es energiaválság idején bevezetett kötelező töltöttségi szintek továbbra is érvényben vannak: ha a tárolók nem érik el az előírt határértékeket, a gazdasági minisztérium a Trading Hub Europe (THE) közreműködésével szerzi be a hiányzó mennyiséget. Michael Lewis, az Uniper vezérigazgatója szerint azonban a jelenlegi piaci környezethez már nem illeszkedik ez a keretrendszer.
A kereskedők arra spekulálnak, hogy az állam végső soron mindenképp biztosítja a kötelező szinteket, ami csökkenti a saját nyári elővásárlási és tárolási hajlandóságukat.
A klasszikus üzleti modell – olcsó nyári beszerzés, drágább téli értékesítés, a summer-winter spread kihasználásával – az LNG-terminálok megjelenésével és a rövid távú beszerzések előretörésével meggyengült. Jelenleg Németországban négy LNG-kikötő üzemel, miközben a vezetékes szállítás továbbra is domináns, Norvégia a legfontosabb beszállító. Az LNG azonban alternatív csatornát kínál csúcsterhelési időszakban, ami csökkenti a hosszú távú tárolás piaci értékét. Több tároló gazdaságossága emiatt megkérdőjeleződött; az Uniper 2025 októberében kérvényezte a bajorországi Breitbrunn – Németország harmadik legnagyobb – tárolójának bezárását.
A helyzet miatt egyre erősebbek a hangok, amelyek egy stratégiai tartalék kiépítését követelik: a CDU/CSU frakció február 9-i belső anyaga szerint meg kell vizsgálni egy olyan állami hátterű készlet betárolását, amely rendkívüli zavarok esetén aktiválható, de normál körülmények között nem torzítja a piacot.
Más szakértők az osztrák és a francia modell mintáját javasolják, mivel azok rugalmasabbak. Franciaországban a tárolóüzemeltetők bevételi kockázatát részben hálózati díjakba épített pótdíj fedezi, így „szabályozott megtérülés” mellett működnek, és a lefoglalt kapacitásokat ténylegesen használni kell, ami magasabb töltöttséget biztosít.
A német gazdasági minisztérium egyelőre óvatos ezekkel a lépésekkel, így a hivatalos álláspont szerint a tárolókat elsősorban a piacnak kell feltöltenie, az állami beavatkozás csak kiegészítő lehet, nem helyettesítő.
A probléma ráadásul túlmutat Németország: mivel az állam Európa legnagyobb gázfogyasztója, egy esetleges 2026 végi német készlethiány az egész EU-ban ellátási zavarokat és áremelkedést okozhat.
(Portfolió)
Kedves Olvasóink!
A legnagyobb támogatás számunkra az, ha direktben keresitek portálunkat, amiért hálásak is vagyunk.
Igyekszünk azoknak is megfelelni, akik a közösségi oldalakon keresik a híreket, ezért elindítottuk a Messenger csatornánkat.
Közvetlenül elküldjük neked a nap legfontosabb cikkeit portálunkról.
Köszönjük ha feliratkoztok!
Nektek egy kattintás, nekünk hatalmas segítség.
