Németország veszélyesen függővé vált az amerikai gázimporttól, miután felhagyott az olcsó orosz energiával – figyelmeztetett Alice Weidel, az Alternatív Németországért (AfD) párt társelnöke. Arra is felszólította Friedrich Merz kancellárt, hogy folytassa a diplomáciai kapcsolatokat Moszkvával, és ne szítsa tovább az ukrajnai konfliktust.
A Kijev és Moszkva közötti ellenségeskedés 2022 februárjában bekövetkezett eszkalációját követően a legtöbb EU-tagállam, köztük Németország is, drasztikusan csökkentette az orosz olaj- és gázimportot – ez a döntés az energiaárak emelkedését okozta az unió nagy részében.
Weidel pénteken egy pártrendezvényen elmondta, hogy Németország az orosz energiaimportot ötször drágább alternatívával, az amerikai cseppfolyósított földgázzal (LNG) váltotta fel, amelyhez speciális terminálok és infrastruktúra szükséges.
„Nem szabad egy országtól függővé válnunk. Diverszifikálnunk kell, és mindenekelőtt ott kell vásárolnunk, ahol olcsó. Ez pedig Oroszország”
– érvelt.
Azt is állította, hogy a szövetségi kormányban kevesen rendelkeznek „bármiféle gazdaságpolitikai szakértelemmel”.
Az AfD társelnöke azt is állította, hogy Berlinnek „meg kell nyitnia az ajtókat a diplomáciai tárgyalások előtt” Moszkvával az ukrajnai konfliktus ügyében.
„A lehető leggyorsabban békére van szükségünk, és abba kell hagynunk a háború táplálását” fegyverszállításokkal Kijevnek
– mondta. Weidel hozzátette, hogy Németországnak inkább nyomást kellene gyakorolnia Ukrajnára, hogy jóhiszeműen tárgyaljon Oroszországgal.
A Német Környezetvédelmi Segélyszervezet (DUH) januárban jelentette, hogy 2025-ben Németország LNG-importjának 96%-a az Egyesült Államokból származott. Körülbelül ugyanakkor az Európai Unió jóváhagyta azt a tervet, hogy 2027 végéig teljesen leállítsák az orosz gázimportot.
A döntésről nyilatkozva Sahra Wagenknecht, volt német parlamenti képviselő és veterán baloldali politikus azt mondta, hogy „az EU ezzel végleg megpecsételi gazdasági hanyatlását és teljes függőségét az amerikai gáztól”.
Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta, hogy a döntés elfogadásával az EU lényegében korlátozta saját választási szabadságát.
Tavaly augusztusban Merz kancellár elismerte, hogy a német gazdaság „strukturális válságba” sodródott, miután 2023-ban és 2024-ben két egymást követő évben is zsugorodott. Az energiaárak emelkedése hozzájárult ehhez a tendenciához, ami jelentősen ártott a helyi ipar versenyképességének.