A 90 milliárdos hitel hiánya tavaszra összedöntheti Ukrajnát

Ukrajna gazdasági helyzete az elmúlt években látványosan romlott, miközben a háborús retorika mögött egyre nagyobb adóssághegy tornyosul. A 2022-es háborúkitörés előtt az ukrán államadósság még 100 milliárd dollár alatt volt, 2025 végére azonban már 213 milliárd dollárra nőtt. Ez kevesebb mint négy év alatt több mint duplázódást jelent, és ebben még nincs is benne az a 90 milliárd eurós uniós hitel, amelyről az Európai Parlament döntött a múlt héten.

A kölcsön finanszírozása az EU közös tőkepiaci hitelfelvételén keresztül történne, az adósságszolgálati költségeket pedig az unió éves költségvetése állná. A Bizottság számításai szerint 2027-re körülbelül 1 milliárd euróra, 2028-tól pedig nagyjából 3 milliárd euróra rúghatnak ezek a költségek. Ukrajna ráadásul a hitel tőkéjét csak akkor köteles visszafizetni, ha megkapja Oroszországtól a háborús kártérítést – vagyis egyelőre minden a jövő zenéje.

Csakhogy a számok nem hazudnak. A GDP-arányos államadósság Ukrajnában 2022-ben még 77 százalék körül volt, 2025-re viszont 99 százalékra ugrott. Ez már önmagában is riasztó adat: az ország egy hajszálra van attól, hogy annyival tartozzon, amennyit a teljes gazdasága egy év alatt képes megtermelni.

Ilyen helyzetben pedig minden újabb hitel nem megoldás, hanem további kockázat.

Ukrajna és a 90 milliárdos kölcsön valódi tétje

Az Európai Külkapcsolatok Tanácsa elemzése szerint a 90 milliárd eurós hitel létfontosságú pénzügyi mentőöv Ukrajna számára. Az IMF előrejelzése alapján Kijev 2026–27-ben mintegy 130 milliárd eurós finanszírozási réssel szembesülhet. A számítások szerint a kölcsön nélkül Ukrajna már 2026 tavaszán kifuthatna a háború finanszírozásához szükséges forrásokból, ami gyengítené tárgyalási pozícióját a békefolyamatokban is.

Vagyis a helyzet meglehetősen prózai: pénz nélkül nincs hadsereg, nincs fizetés az állami alkalmazottaknak, nincs nyugdíj és nincs működő állam. A kölcsön tehát nem fejlődési forrás, hanem túlélési eszköz.

Közben a Reuters arról számolt be, hogy Ukrajna és a Nemzetközi Valutaalap egy új, 8,2 milliárd dolláros hitelprogram feltételein is enyhített. A program jóváhagyása kulcsfontosságú lenne más nemzetközi támogatások, köztük a 90 milliárd eurós uniós kölcsön felszabadításához. A háttérben azonban romló gazdasági környezet áll:

• az orosz légicsapások súlyosan megrongálták az ukrán energiarendszert,
• áram-, hő- és vízhiány alakult ki,
• a vállalkozások csökkentették a termelést,
• a jegybank pedig 2026-ra 1,8 százalékra rontotta a GDP-növekedési kilátásokat.

A költségek eközben nőnek. Az energiaimport drágább, a háborús kiadások folyamatosak, a bevételek viszont szűkülnek. Nem véletlen, hogy az IMF-program egyik legérzékenyebb pontja az adóemelés lett: a kormány végül mintegy 250 ezer egyéni vállalkozót érintő adóváltoztatásról egyezett meg, ami jól mutatja, mennyire szorult helyzetben van a költségvetés.

Zsarolás Brüsszellel és a Barátság vezeték árnyékában

Ebben a helyzetben érkezett el az a pont, ahol Magyarország világossá tette: a feltétel nélküli pénzcsapok korszaka véget ért. Szijjártó Péter külügyminiszter egyértelműen fogalmazott: Ukrajna politikai zsarolást alkalmaz Magyarországgal szemben azzal, hogy blokkolja a Barátság kőolajvezetéken keresztüli üzemanyag-szállítást. A miniszter szerint Volodimir Zelenszkijék ezzel ellátási káoszt és súlyos benzináremelkedést akartak előidézni Magyarországon, akár ezer forintos literenkénti üzemanyagárat is kockáztatva. Szijjártó kijelentette:

Ameddig Ukrajna blokkolja a Barátságot, addig mi is blokkoljuk az Ukrajna számára barátságos döntéseket.

A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Ukrajna a vezetékkel kapcsolatos lépéseivel szerződéseket és uniós jogot is sért, miközben Brüsszellel és a magyar ellenzékkel összejátszva próbál nyomást gyakorolni Budapestre. A kormány álláspontja világos maradt:

A zsarolásnak nem engedünk, nem támogatjuk az ukránok háborúját, nem fizetünk nekik, és nem hagyjuk, hogy megemeljek hazánkban a benzin árát.

Ez a hozzáállás éles kontrasztban áll Brüsszel gyakorlatával, amely az Európai Külkapcsolatok Tanácsa elemzése szerint egyre inkább megkerüli az egyhangúság elvét, és jogi kiskapukon keresztül próbálja keresztülvinni Ukrajna finanszírozását. A közös uniós adósságvállalás ráadásul újabb precedenst teremt, amelynek hosszú távú következményei messze túlmutatnak a jelenlegi háborún.

Ingyenpénz nincs, a számla viszont gyűlik

A korábbi évek vissza nem térítendő támogatásai mára nagyrészt eltűntek. Míg 2022 és 2024 között évente 11–14 milliárd dollár érkezett ilyen formában, addig tavaly már 1 milliárd dollár alá csökkent ez az összeg. A helyüket hitelek vették át, főként uniós forrásból. Az uniós kölcsönök állománya 2021 és 2025 között 30 milliárd dollárról 140 milliárd dollárra nőtt.

Kijev már tavaly kénytelen volt átstrukturálni egyes tartozásait, sőt bizonyos hitelezői követeléseknek nem tudott eleget tenni. Ez tovább rontotta a befektetői bizalmat, és újabb kérdéseket vetett fel az ukrán gazdaság jövőjével kapcsolatban.

A kép tehát egyre világosabb: Ukrajna gazdasága hitelből él, miközben az orosz–ukrán háború elhúzódása folyamatosan növeli az adósságot. Egy esetleges békekötés valódi esélyt adhatna a helyreállításra és a növekedésre, enélkül azonban csak újabb és újabb kölcsönök következnek.

(Mandiner)