Március 11-én, szerdán adta ki az Európai Bizottság a havi kötelezettségszegési csomagját, amelyben részletezi, mely tagállamok ellen miért indít vagy van folyamatban kötelezettségszegési eljárás, amiért az adott tagállam megsértheti az uniós jogot, vagy nem tesz eleget az Európai Unió Bírósága korábbi ítéleteinek.
Az Európai Bizottság szerint Magyarország három ügyben is megsérthette az uniós jogot, amelyek az eljárás különböző szakaszaiban vannak.
Egyrészt az Európai Bizottság ún. ítélet utáni felszólító levelet küldött a magyar kormánynak, amiért az Európai Unió Bíróságának 2025. novemberi döntése ellenére továbbra sem oldja fel az építőanyagokat érintő exportkorlátozást. Erre amiatt került sor, mert a bizottság szerint Magyarország továbbra is fenntartja a korlátozásokat, amiről a bíróság már kimondta, hogy sérti az uniós jogot, mivel gátolja az egységes piac működését.
A magyar kormánynak most két hónap áll rendelkezésre, hogy válaszoljon a bizottság felszólító levelére, miért nem hajtja végre a bíróság ítéletét, és igazolja az ítélet végrehajtását.
Amennyiben a válaszokat az uniós intézmény nem tartja kielégítőnek, akkor ismét a bírósághoz fordulhat, hogy immáron a lehetséges pénzügyi szankciókról döntsenek.
Az Európai Bizottság ezenkívül indokolással kísért felszólító levelet küldött Magyarországnak és Lengyelországnak, amiért az Ursula von der Leyen vezette intézmény szerint nem ültették át megfelelően az uniós költségvetést érintő csalások elleni büntetőjogi szabályokat.
A bizottság szerint mindkét tagállamban számos probléma merült fel az uniós szabályok átültetésében, ami miatt Magyarországnak 2022 májusában, Lengyelországnak pedig 2023 júniusában küldött felszólító levelet. Mint a közleményben megjegyzik, ugyan történt előrelépés azóta mindkét tagállamban, de továbbra is vannak hiányosságok –
Lengyelország kapcsán a jogi személyek felelősségét említette, míg Magyarország kapcsán azt kifogásolják, hogy bizonyos büntetőjogi szankciók nem elég hatékonyak.
A bizottság most felszólította a két tagállamot, hogy két hónapon belül megfelelően hozzák összhangba a nemzeti szabályokat az uniós előírásokkal.
Amennyiben a felmerült aggályokat nem rendezik, akkor ebben az ügyben is a bírósághoz fordulhat a bizottság, ami először az uniós jog sértéséről ítél, majd pedig ha az ítéletet a tagállamok nem hajtják végre, akkor pénzügyi szankcióra kerülhet sor.
Ezenkívül Magyarország több tagállammal együtt egy harmadik eljárásban is érintett: a bizottság felszólító levelet küldött azon tagállamoknak, amelyek a 2025. december 31-i határidőre nem nyújtották be a nemzeti épületfelújítási tervének tervezetét.
Emiatt a bizottság felszólította az érintett tagállamokat – Magyarország mellett még 17 másik tagállamot –, hogy nyújtsák be a terveket. Csakúgy, mint a többi eljárásnál, ezúttal is két hónap áll rendelkezésre a tagállamoknak válaszadásra.
A benyújtás elmulasztása vagy kielégítő válasz hiányában a bizottság újabb felszólító levelet küldhet, mielőtt az eljárás a bírósági szakaszba lépne.
(index)
Kedves Olvasóink!
A legnagyobb támogatás számunkra az, ha direktben keresitek portálunkat, amiért hálásak is vagyunk.
Igyekszünk azoknak is megfelelni, akik a közösségi oldalakon keresik a híreket, ezért elindítottuk a Messenger csatornánkat.
Közvetlenül elküldjük neked a nap legfontosabb cikkeit portálunkról.
Köszönjük ha feliratkoztok!
Nektek egy kattintás, nekünk hatalmas segítség.