Nobel-díjas német fizikus: "a jólétünk az olcsó energiától függ, őrültség volt bezárni az atomerőműveket"

• Csattanós választ adott a német Nobel-díjas fizikus az atomellenes idiótáknak.
• Nem csitul a vita a németeknél, miután Ursula von der Leyen a napokban egy párizsi konferencián az atomenergiát dicsérte.
• Ursula szerint “súlyos stratégiai hiba” volt az atomenergia kivezetése.
• Csakhogy 2011-ben még CDU-s képviselőként ő maga is megszavazta a németországi atomerőművek bezárását.

A Nobel-díjas fizikus „őrületnek” nevezi: ennyibe került nekünk az atomenergia kivezetése - összegzi a német helyzetet a BILD.

Vajon az atomenergia kivezetése „súlyos stratégiai hiba” volt?Így ítéli meg Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Németország atomenergiától való búcsúját. 2011-ben persze lelkesen szavazta meg a teljes atomstopot.

Manuel Frondel (61, Leibniz Intézet) energiaközgazdász professzor is „az elmúlt évtizedek legnagyobb energiapolitikai hibájáról” beszél – amelyért a mai napig az adófizetők állják a számlát.

Frondel a BILD-nek elmondta: „Több százmilliárd euróról beszélünk, amelyet Németország gazdaságilag elvesztett.”

A 2009-es energia-előrejelzés – egy a német kormány megbízásából készült tanulmány, amelyben Frondel is részt vett – már abban az időben is arra a következtetésre jutott, hogy az atomerőművek üzemidejének mindössze tizenkét évvel történő meghosszabbítása több mint 100 milliárd eurós gazdasági hasznot hozott volna.

A fizikai Nobel-díjas Klaus von Klitzing (82) is a következőket mondta a BILD-nek: „Tény, hogy egy ország bruttó nemzeti jövedelme nagyjából arányos az energiafogyasztásával, és a jólétünk az olcsó energiától függ. Ebben az értelemben őrültség volt bezárni a működő atomerőműveket Németországban.”

A fokozatos kivezetés minden német számára közel 4000 euróba kerül. Ahelyett, hogy továbbra is az atomenergiára támaszkodna, a kormánynak most számos földgázerőművet kell támogatnia. „Csak az építésük több tízmilliárd euróba kerül – és ez még az üzemeltetési költségeket sem tartalmazza.” Végső soron ezt is az adófizetők és az áramfogyasztók finanszírozzák.

A megújuló energiákat is támogatja a kormány, a CO₂-tanúsítványok költségein felül.

Vajon a villamosenergia-árakat is befolyásolja az atomenergia fokozatos kivezetése? - kérdezte a német lap.

Thess szerint az áram olcsóbb lenne, ha volna atomenergia: „Az atomenergia kivezetése után Németország áramexportőrből áramimportőrré vált. Rendszeresen vásárolunk áramot külföldről magas áron, beleértve a francia atomenergiát is.”

Frondel szerint ezzel szemben csak „egy-két centtel kerülne kevesebb kilowattóránként”, ha atomenergia is lenne az országban. Ennek oka, hogy az áramár több mint felét adók, illetékek és hálózati díjak teszik ki.

De az atomenergia kivezetése a gazdasági növekedést is lassítja: a digitalizáció és az új mesterséges intelligencia adatközpontok „nagyon megbízható, költséghatékony áramot” igényelnek. Frondel szerint ez pusztán az időjárástól függő megújuló energiaforrásokkal aligha megvalósítható.

Dr. Klaus von Klitzing német fizikus. 1985-ben fizikai Nobel-díjat kapott a kvantum Hall-effektus felfedezéséért, amelyet az elektromos ellenállás nagy pontosságú mérésére használnak.Dr. Manuel Frondel az energiagazdaságtan és az alkalmazott ökonometria professzora a Ruhr Egyetemen, Bochumon. 2003 óta az RWI Leibniz Gazdaságkutató Intézet „Környezet és erőforrások” tanszékét vezeti.Dr. André Thess az energiatárolás professzora a Stuttgarti Egyetemen. Korábban a Stanfordon (USA), Nagojában (Japán) és Sanghajban (Kína) tanított. 2023-ban ő és 19 másik neves tudós felszólította Olaf Scholzt, hogy folytassa a német atomerőművek üzemeltetését.Dr. Jan Emblemsvåg norvég üzleti és energetikai mérnök, valamint az Ålesundi Norvég Tudományos és Technológiai Egyetem (NTNU) professzora. Kutatásai az energiagazdaságtanra és a technológiák hosszú távú teljes tulajdonlási költségére összpontosítanak.

(Bennfentes.net)