Gaudi-Nagy Tamás: Precedensértékű győzelem

A háttérben ugyanaz az alapkérdés húzódik: mi történik akkor, ha egy betiltott esemény mégis megvalósul, a hatóságok pedig nem egységesen reagálnak rá? Gaudi-Nagy Tamással, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetőjével beszélgetett a Demokrata.hu. 

– Nemrég kettős győzelmet arattak a pécsi LMBTQ-lobbival szemben. Mit jelent ez a győzelem?

– Két összefüggő ügyünkben is kedvező fordulat történt. Egyrészt a bíróság megszüntette a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) budapesti tagszervezetének vezetője elleni szabálysértési eljárást, aki az illegális Pécs Pride ellen tiltakozott. Másrészt az ügyészség büntetőfeljelentésünk hatására egyesülési és gyülekezési szabadság megsértésének bűncselekménye miatt vádat emelt az illegális menet szervezője, Buzás-Hábel Géza ellen. Mindez azt mutatja, hogy volt értelme jogi úton is fellépni az LMBTQP-propagandával és a mögötte álló hálózattal szemben.

– Mi történt pontosan 2025. október 4-én Pécsett?

– A rendőrség és a bíróság helyesen tiltotta be a Pécs Pride rendezvényt, ám utána mégsem oszlatta fel a ténylegesen megvalósult genderpropaganda-vonulást, hanem biztosította. Ezzel szemben a HVIM tiltakozó molinós flashmobjának vetett véget, félretolta őket az Alaptörvényt és gyermekvédelmi törvényt sértő menet útjából, igazoltatta az ott jelen lévő normalitáspárti aktivistákat, és egyikük ellen szabálysértési eljárást is indított. Ez a fellépés szerintünk jogellenes volt, ezért vállaltuk el az aktivista védelmét. 

– Miért bírságolták meg a HVIM aktivistáját?

– A rendőrség „gyülekezési joggal való visszaélés” szabálysértése miatt 52 ezer forintos bírságot szabott ki rá. Az indokolásban az áll, a HVIM – Magyar Ellenállás tagjai a rendőrség szerint legális, a betiltott Pride útvonalával és időpontjával egyező „vadkár elleni tüntetést” akarták megzavarni. Ezzel szemben azzal védekeztünk, hogy a helyszínen nyilvánvalóvá vált: nem valódi vadkár elleni demonstráció zajlott, hanem egy többszörösen betiltott, joggal visszaélő álcázott LMBTQ-felvonulás, amely ellen jogszerű és gyors reagálású tiltakozásunknak adtunk hangot.

– Miben látták a rendőrségi eljárás fő hibáját?

– Abban, hogy a rendőrség a jogszerű spontán gyűlést, a HVIM tiltakozását akadályozta, miközben a betiltott LMBTQ-progandarendezvénynek szabad utat engedett. Előbb arra hivatkoztak, hogy a flashmob nincs bejelentve, majd amikor bemutatta a vármegyés mozgalmár a bejelentés visszaigazolását, azzal próbálták félresöpörni az érveit, hogy a bejelentés határidőn túl történt. Amikor erre is cáfoló választ kaptak, már azt állították, hogy nem lehet eldönteni, vajon valóban Pride-felvonulás zajlik-e. Mi úgy látjuk, hogy a rendőrség következetlen, abszurd és valótlan állításokra épülő érvelést használt.

– Mit mondott ki végül a Pécsi Járásbíróság?

– A bíróság tárgyalás nélkül megváltoztatta a Pécsi Rendőrkapitányság Szabálysértési Hatóságának határozatát, és korrekt módon jogerősen megszüntette az eljárást. Az indokolás szerint az elsőfokú szabálysértési hatóság feltárta ugyan a tényállást, de a beszerzett adatokból helytelen következtetést vont le az eljárás alá vont személy felelősségére nézve. A bíróság tehát nem fogadta el, hogy a HVIM esetében szervezett, előre elhatározott, jogellenes gyülekezés történt volna. Azért fontos ez, mert a bírói indokolás megerősítette: a HVIM tagjai azért mentek a helyszínre, hogy meggyőződjenek arról, valóban vadkár elleni tüntetés zajlik-e, vagy pedig mégis a betiltott Pécs Pride-ot tartják meg. Miután az utóbbit látták igazolódni, spontán módon reagáltak rá, és tiltakoztak miatta. A bíróság – helyesen – azt is egyértelművé tette, hogy nem volt kimutatható olyan szervezettség, amely megalapozta volna a gyülekezési joggal való visszaélést.

– Mi a helyzet a tavalyi Budapest Pride-dal? Elméletileg a fővárosban is érvényesek a hazai törvények…

– Jelentős sikerünknek tartom azt is, hogy a tavalyi Budapest Pride-ot illegálisan megszervező Karácsony Gergely főpolgármester ellen szintén a Nemzeti Jogvédő Szolgálat feljelentése alapján egyesülési és gyülekezési szabadság megsértése vétsége miatt vádat emeltek. Ezt és a hasonlóan illegális Pécs Pride megszervezője elleni vádemelést különösen fontos fejleménynek tartjuk, mert a hatályos jogszabályok szerint a tiltott és gyermeket veszélyeztető rendezvények szervezőinek büntetőjogi következményekkel kell szembenézniük.

– De lehet, hogy mégsem kell, a bíróság ugyanis átpasszolta a kérdést. Hogyan lehetséges az, hogy jogalkalmazó szerv – amelynek a hatályos jogszabályok alapján kellene eljárnia – nem alkalmazza egyszerűen a törvényt, hanem az Alkotmánybírósághoz fordul, és gyakorlatilag a jogszabály megváltoztatását kezdeményezi?

– A magyar alkotmányos rendszerben valóban adott az a lehetőség, hogy egy bíróság az Alkotmánybírósághoz forduljon, ha úgy látja: az alkalmazandó jogszabály Alaptörvény-ellenes, vagy nemzetközi szerződésbe ütközik. Ez azonban kivételes jogintézmény. Nem arra szolgál, hogy valamely bíróság elkerülje a törvény alkalmazását, hanem arra, hogy valódi alkotmányossági problémák esetén tisztázza a helyzetet. Amikor egy egyértelmű jogszabály alkalmazása helyett inkább alkotmányossági vizsgálatot kezdeményeznek, akkor mindig felmerül a kérdés, hogy valóban alkotmányjogi problémáról van-e szó, vagy inkább egy politikai vagy ideológiai vita kerül be az igazságszolgáltatás terébe. Jelen esetben számomra egyértelmű, hogy a felmerülő kifogás alaptalan. A bíró ugyanis azt kérte, hogy a taláros testület azt állapítsa meg, hogy az ügyben alkalmazandó gyülekezési törvény és gyermekvédelmi törvény egyes bekezdései sértik a jogbiztonság és normavilágosság követelményét, valamint az emberi jogok európai egyezményét. Remélem, az Alkotmánybíróság gyorsan elutasítja ezt alaptalan bírói kezdeményezést, és így a bíró köteles lesz lefolytatni az eljárást. Bár ez a kezdeményezés aggályokat vet fel a bíró pártatlanságát illetően.

– Ebben az esetben aligha lehet kérdéses az ideológiai háttér. Milyen precedenst teremthetnek ezek az ügyek a jövőben?

– Az ilyen ügyek mindig túlmutatnak az adott rendezvényen. Ha a jogrenddel szembeni nyílt kihívások következmények nélkül maradnak, az aláássa a jogbiztonságot. Ha viszont a törvényeket következetesen alkalmazzák, az erősíti a közbizalmat az intézményekben. A jog mindig politikai környezetben működik, de a bíróságoknak nem politikai alapon kell dönteniük. A jogállamiság ott kezdődik, hogy a törvényeket következetesen alkalmazzák. Ha a jogalkalmazás szelektívvé válik, és egyes csoportokkal szemben megengedőbb, másokkal pedig szigorúbb, akkor sérül a jogbiztonság.

– Az ügyek egyik visszatérő eleme a gyülekezési jog és a közrend közötti egyensúly. Hogyan lehet ezt a gyakorlatban megőrizni? Milyen teendőket lát szükségesnek az állam részéről a genderlobbi nyomulásával szemben?

– A gyülekezési jog a demokratikus társadalmak alapja, de mindig együtt kell értelmezni a közrend védelmével. A törvényalkotó ezért állapít meg különböző korlátokat és eljárási szabályokat. Ezek nem az alapjog korlátozását szolgálják, hanem annak biztosítását, hogy a szabadságjogok ne sértsék mások jogait vagy a közösség rendjét. A jogrenddel szembeni nyílt kihívások következmény nélkülisége hosszú távon az állam működésének alapjait veszélyezteti. A következetesség viszont erősíti a jogbiztonságot és a közbizalmat. Végkövetkeztetésem az, hogy érvényt kell szerezni minden Pride felvonulás megtartását tiltó törvényi és hatósági rendelkezéseknek, nem szabad engedni a nyomásnak. A tiltott rendezvények szervezőit, az arra mozgósító és azon esetlegesen részt vevő személyeket a megfelelő büntetőjogi, illetve szabálysértési jogi szankciókkal kell sújtani. A Pride betiltása mellett szükséges az LMBTQP-propaganda szankcionálása és az ellenük kiálló és emiatt eljárás alá vont normalitáspártiakkal szembeni eljárások megszüntetése, az emiatt elítéltek rehabilitálása, jóvátétele. A felmentett HVIM-tagnak is jóvátétel jár a meghurcolása miatt.

(Demokrata)