TASZ: a Tisza nem tartja be a kampányígéretét

Az egészséges, tartós és működő demokrácia feltétele, hogy a törvények és az alaptörvény módosítására is társadalmi vitát követően kerüljön sor – jelentette ki a közösségi oldalán a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ). 

A szervezet emlékeztetett: a Tisza Párt benyújtott az alaptörvény módosítására irányuló javaslatokat, valamint más fontos jogalkotási kezdeményezéseket is, és bár 

a párt a kampányban és azóta is hangsúlyozza az állampolgári részvétel fontosságát, ezekben a kérdésekben nem adott időt és teret a társadalmi vitának, és átfogó magyarázatot sem arra, hogy mi a sietség oka.

A TASZ szerint lehetőséget kell adni a polgároknak arra, hogy elmondják a véleményüket, erre tekintettel lehet csak megalkotni az életüknek keretet adó jogszabályokat. Ha pedig valamiért kivételesen gyors jogszabálymódosításra van szükség, ami nem engedi meg a hosszas és részletes társadalmi vitát, akkor ezt a döntéshozóknak alaposan és világosan meg kell indokolniuk. A társadalmi vita lehetőséget ad arra, hogy az emberek megértsék, miért van szükség egy adott törvényre, és az miért épp az adott tartalommal készül el – tették hozzá.

Ha az emberek azt érzik, hogy lehetőségük volt véleményt mondani, és nem a fejük felett döntöttek róluk, akkor nagyobb eséllyel tartják be a szabályokat akkor is, ha nem minden részükkel értenek egyet – vélekedtek. 

Majd hangsúlyozták:ezeket a szempontokat Tisza Párt is ismeri, hiszen a kampányidőszakban sokszor hangoztatták az állampolgári részvétel fontosságát.

A szervezet szerint még a sürgős kormányzati teendők mellett is lenne lehetőség arra, hogy Tisza-kormány betartsa a kampányban tett ígéretét.

Ne elégedjünk meg az ígéretekkel, hogy majd idővel minden demokratikus és jogállami lesz, addig pedig legyünk türelmesek 

– fogalmaztak.

Nem ez az első alkalom, hogy a TASZ kifogásolja a Tisza Párt kormányzási módszereit, ugyanis a szervezet szakmai igazgatója korábban ellenérzéseinek adott hangot a Tisza-kormány által felállított vizsgálóbizottságokkal kapcsolatban. Szabó Máté már a bizottságok felállítása előtt úgy vélekedett, hogy a javaslat a politikai alapon működő parlamenti bizottságokat lényegében az igazságszolgáltatáshoz hasonló eszközökkel ruházná fel: bírósági logikájú kötelezettségeket és következményeket rendelne a bizottsági meghallgatásokhoz. 

Megjegyezte, hogy egy parlamenti vizsgálóbizottság viszont politikai testület, politikusok ülnek benne, politikai felelősséget vizsgál, és politikailag motivált döntéseket hoz.

Ráadásul Szabó szerint teljesen abszurd elképzelés, hogy valakit szabadságvesztéssel fenyegessenek azért, mert akadályozta egy politikai bizottság munkáját.

(MNO)