„Eljött a cselekvés ideje, átvilágítjuk a határon túli szervezeteket, beleértve a propagandaként működő médiumok támogatását” – közölte a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter június 4-én, a nemzeti összetartozás napján a Facebook-oldalán.

„Nem lehet szó nélkül elmenni amellett, hogy az előző kormánytól milyen kapcsolatokat örököltünk” – írta bejegyzésében Tarr Zoltán. „Az áprilisban leváltott rendszer magyart magyar ellen hergelt, felhasználta a határon túli magyarokat cserébe egy magyar katonák sírján ugráló román szövetségesért, miközben gyáván óvatoskodott akkor is, amikor földelkobzás fenyegette felvidéki honfitársainkat” – fejtette ki a miniszter.
„Takaróként húzta magára a leköszönt kormány a külhoni magyarok jogait, de hiába hivatkoztak erre, nemhogy tettekkel, de szavakkal sem álltak melléjük” – írta az a Tarr Zoltán, akinek szava sincs a nagyváradi magyar apátot ért inzultusra és jogfosztásra.
A politikus úgy folytatta: „két évvel ezelőtt, augusztus 20-án az azóta megbukott kormány rakott utcára az ukrajnai háború elől menekült kárpátaljaiakat, és cserben hagyta azokat is, akiket az elavult Benes-dekrétumok európai értékekkel szembemenő igazságtalansága fenyegetett”.
Magyar Péter még január elején kilátásba helyezte, hogy kormányra kerülésüket követően az Európai Parlament elé terjesztik az ügyet, ám erre a mai napig nem került sor.
Tarr szerint „csendben maradtak, amikor a vajdasági magyarok népességcsökkenése ellen kellett volna lépni, ám hangosak lettek, amikor a szélsőjobboldali, magyarellenes George Simion mellett kellett kiállni”.
A miniszter mindemellett hallgat arról, hogy pártja egyszer sem állt ki a nagyváradi Fejes Rudolf Anzelm atya mellett, pedig erre több lehetősége is lett volna.
Tarr szerint eközben „a támogatások politikai szócsöveknek, barátoknak mentek végeláthatatlanul, és azt a célt szolgálták, hogy a magyarországi megosztottsághoz hasonló állapotokat idézzenek elő és tartsanak fenn”.
„Bűn ez, és még nagyobb bűn, hogy mérgezték a társadalmat is”
– fogalmazott.
„A határon túli magyarok elhanyagolásának fájdalmát érzi a mai napig az az erdélyi fiatal, akit itthon a magyarok lerománoznak, kint a románok kirekesztik, mert magyar” – részletezte. Szerinte „a magyarság összefogása, nemzeti összetartozásunk hangsúlyozása pedig ezen a napon különösen elengedhetetlen: mert amikor a Himnuszt énekeljük, amikor a zászlónkra nézünk, amikor magyarul álmodunk, akkor mind egyek vagyunk, éljünk a világon bárhol, határon innen és túl”.
(Magyar Jelen)
