Az előzetesen vártakhoz képest simábban leszavazták a svájciak, hogy népességplafont vezessenek be az országban. A Svájci Néppárt még korábban azt javasolta volna, hogy 10 millió főben maximalizálják a népességszámot, miután az elmúlt tíz évben a lakosság tíz százalékkal nőtt, emellett pedig több százezren ingáznak nap mint nap Svájc és az EU között. Amennyiben megszavazták volna a javaslatot, az komoly problémákat is okozhatott volna Svájcnak – többen emiatt is Svájc brexit-népszavazásaként keretezték azt.
Június 14-én, vasárnap két kérdésben tartottak népszavazást Svájcban: a svájciak szavazhattak a szélsőjobboldali Svájci Néppárt (SVP) javaslatáról, ami 2050-ig 10 millió főben maximalizálná a Svájcban élők számát, ezáltal eltörölnék az EU és Svájc közötti szabad mozgásról szóló egyezményt, valamint egy másik, a polgári szolgálatot a katonai szolgálattal szemben kevésbé vonzóvá tevő javaslatról szavaztak.
A nagyobb médiafigyelem előbbit követte, és az SRF közszolgálati televízió előrejelzése szerint
A SVÁJCIAK TÖBBSÉGE ELUTASÍTOTTA A NÉPESSÉG SZÁMÁNAK KORLÁTOZÁSÁT.
A szavazók 46,4 százaléka szavazott a bevándorlás korlátozását célzó javaslat mellett, míg 53,6 százalékuk ellene. Ugyanakkor a népszavazás végül amiatt bukott el, mert a kantonok többsége ellenezte azt: ugyan egy kantonból még nincs végleges eredmény, de az már biztos, hogy a kantonok többsége elutasította a szavazást: a 23 kantonból 10 támogatta, 12 szavazta le a népszavazási kérdést.
EZ A NÉPSZAVAZÁS ELŐTTI KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSOKHOZ KÉPEST NEM OLYAN SZOROS EREDMÉNY, MINT AMIT ELŐZETESEN VÁRTAK, AZONBAN A TÖBB POLITIKUS ÁLTAL IS „SVÁJCI BREXITKÉNT” KERETEZETT NÉPSZAVAZÁS, ÚGY TŰNIK, ELBUKHATOTT.
A népszavazásra azután került sor, hogy az ország legnagyobb pártja, az SVP a bevándorlást okolta több, a lakosságot érő problémáért, egészen a lakhatási válságtól az albérletek árainak emelkedéséig, valamint a közlekedési dugókért. Szerintük az alpesi ország befogadóképessége határán van, ezért is érveltek a népességplafon mellett – emiatt javasolták, hogy a jelenleg 9,1 milliós lélekszámú ország lakosságát 2050-ig 10 millióban maximalizálják.
Az ország lakosságának több mint negyedét bevándorlók teszik ki, emellett további napi 340 ezer ember ingázik Svájc és az EU között naponta munka céljából – a vállalkozások és a gazdasági szereplők emiatt érveltek a plafon elutasítása mellett, mondván, az megnehezítené az ország gazdaságát.
Ugyanakkor a népszavazás végül elbukott, ami egyébként kaotikus helyzetet is teremthetett volna: ahhoz, hogy ezt a vállalást betarthassák, többek között fel kellett volna mondani az EU és Svájc közötti szabad mozgásról szóló egyezményt is, amennyiben elérték volna a tízmilliós lélekszámot, ami bizonyos ágazatokban akár munkaerőhiányt is okozhatott volna – ahogy tette ezt a brexit is az Egyesült Királyságban.
A másik kérdést ugyanakkor megszavazták a svájciak, így a jövőben a kötelező katonai szolgálatot nehezebb lesz polgári szolgálattal kiváltani: a svájciak 53 százaléka szavazott a javaslat mellett, amit leginkább a rurális, német ajkú területen támogattak többségében.
(Index)