Nyilvánosságra hozta a Sándor-palota a Velencei Bizottságnak küldött beadványokat

2026. július 6-án pedig az alaptörvény-módosítás sürgős eljárásban való tárgyalása mellett döntött, anélkül, hogy ígéretet tett volna a Velencei Bizottság véleményének bevárására. 

A közleményt egyrészt azért tették közzé, mert a kormány ugyan kifejezte nyitottságát a Velencei Bizottsággal való együttműködésre, még nem adott lehetőséget a bizottság kifejezetten az ügy eldöntésére kirendelt szakértőinek fogadására. Másrészt pedig az „államfői kezdeményezés kiemelt jelentőségére, valamint az azzal kapcsolatban tapasztalt fokozott közérdeklődésre tekintettel” tették közzé a kérdéseket. 

A dokumentum Sulyok Tamás köztársasági elnök két beadványát tartalmazza. Az első, május 29-i (június 4-én kiegészített) beadvány szerint a magyar köztársasági elnököt – aki nem közvetlenül választott – 1990 óta nem terheli politikai felelősség, kizárólag korlátozott jogi felelősség, amely csak szándékos jogsértés vagy bűncselekmény esetén, az Alkotmánybíróság döntésével vezethet eltávolításhoz. Ezzel szemben a kormány kizárólag politikai jellegű érvekkel (rendszerváltás, demokratikus felhatalmazás, az elnök „méltatlansága”) indokolja a leváltást, holott ezek nem szerepelnek az Alaptörvényben eltávolítási okként, és az elnök megválasztásának jogszerűségét sem vitatja senki.

A beadvány a Velencei Bizottság gyakorlatára hivatkozva kifejti, hogy az államfő hivatali idejének és eltávolítási szabályainak stabilitása a hatalommegosztás garanciája, az Alkotmánybíróság kizárása a döntésből sérti ezt az elvet, és a miniszterelnök azon kijelentése, hogy az elnök alkotmányos jogköreivel (például: normakontroll kezdeményezésével) „lassíthatja” az uniós forrásokhoz kapcsolódó jogalkotást, arra utal, hogy a valódi cél éppen az elnöki ellensúly felszámolása.

A második, június 23-i beadvány már az Alaptörvény tizenhetedik módosításának tervezetét bírálja, amely záró rendelkezésként kimondaná a hivatalban lévő elnök megbízatásának megszűnését. 

Az államfő szerint ez személyre szabott jogalkotás, amely megkerüli az alkotmányos felelősségre vonási eljárást és az Alkotmánybíróság hatáskörét, visszamenőleg politikai elszámoltathatóságot vezet be, sérti a jogbiztonságot és a hivatali idő kitöltéséhez fűződő jogos várakozást, valamint aláássa a hatalommegosztást azzal, hogy az elnököt kiszolgáltatja a mindenkori kormánytöbbségnek. 

A beadvány szerint a miniszterelnöki nyilatkozatok egyértelműen bizonyítják, hogy a módosítás célja konkrétan a hivatalban lévő elnök eltávolítása, ami – mivel az elnök hallgatását bizonyos politikai kérdésekben szintén felrótták neki – a véleménynyilvánítás szabadságát is sérti.

Mindkét beadvány azt kéri a Velencei Bizottságtól, állapítsa meg, hogy egy ilyen, politikai indokokra épülő, személyre szabott alkotmánymódosítás összeegyeztethetetlen a jogállamiság, a hatalommegosztás és az alapvető jogok nemzetközi standardjaival.