Zajlik az alaptörvény módosításának a vitája a parlamentben.
Rétvári Bence az Áder-Magyar-vita felemlegetésével kezdte hozzászólását: „Azt üzente Magyar Péter, ha csendben maradtál volna, bölcs maradtál volna. Áder Jánosnak voltak közjogi érvei, hogy miért tartja veszélyesnek azt a módosítást, amiről most is tárgyalunk. A miniszterelnök válasza nem közjogi ellenvélemény volt, nem a javaslat megindoklása, nemzetközi példák felsorolása, hanem személyeskedett és fenyegetett. Ez jelzés, hogy itt mindenki maradjon csöndben, mert ha bárki megszólal, azzal nézhet szembe, hogy indul ellene a hergelés, hazugságokat terjesztenek róla, jön a gyűlöletkeltés. Orwelli világ, amiben vagyunk, amikor valaki azt mondja, úgy erősíti meg a végrehajtó hatalommal szembeni ellensúlyokat, hogy akik ott ülnek ezekben a tisztségekben, azokat eltakarítják, és majd önök kineveznek új embereket. Ez az ellensúlyok meggyengítése, nem a megerősítése."
"Sulyok Tamás nem valamelyik pártból jött, de Magyar Péter azt mondta, az új köztársasági elnök jöhet a Tiszából vagy akár a kormányból is"
– hívta fel a figyelmet Rétvári Bence, aki a képviselői cikluskorlátozással összefüggésben megjegyezte, kíváncsi, mit mondanak Manfred Webernek, az Európai Néppárt vezető politikusának, aki több mint húsz éve EP-képviselő.
Rétvári Bence a vármegye és a főispán megnevezések kivezetéséről is beszélt: „Szent István király hozta létre a vármegyerendszert és nevezte ki az első főispánokat. A Szent István-tervben számolják fel Szent István ezeréves művét. Vannak országok, amelyek büszkék a hagyományaikra, például Lengyelországban vajdaságok vannak. Szakítanak az ezeréves magyar múlttal. Két párt vezette ki a vármegyéket és a főispánokat: az egyik a Magyar Dolgozók Pártja, a másik a Tisza Párt.”
A KDNP felosztotta a vezérszónoki felszólalást, Rétvári Bence után Juhász Hajnalkáé volt a szó.
Jogállamisági szempontból Isten hozott mindenkit a Kubai Szocialista Köztársaságban. Olyan intézkedésekről van szó, amelyek az elmúlt száz évben egyetlen nyugati demokráciában sem jelentek meg. A harmadik világ egyes országaiban találunk példákat, de ott is megkérdőjelezhető körülmények között
– szögezte le a KDNP politikusa, aki a miniszterelnök ciklusok korlátozásánál Kubát és Botswanát említette.
Juhász Hajnalka szerint az Európai Unióból nincs ismert példa az államfő alkotmánymódosítással történő leváltására, ahogy a képviselői ciklusok korlátozására sem. A KDNP képviselője attól tart, hogy „gyengül a parlament ellenőrző szerepe, különösen az olyan összetett területeken, mint a szuverenitásvédelem vagy az uniós jogszabályok átültetése.”