A Hormuzi-szoroshoz közeledő európai hajók az iráni hadsereg legitim célpontjai lesznek – közölte Kazem Gharibabadi, az Iráni Iszlám Köztársaság külügyminiszter-helyettese az iráni televízió adásában, amelyből a Farsz hírügynökség idézett.
„Bármely európai hajó, amely a Hormuzi-szoros közelébe kíván kerülni, legitim célpontnak minősül”
– mondta a diplomata.
Hozzátette, hogy a Hormuzi-szoros „Irán nemzetbiztonságának részévé” vált, és fontos védelmi potenciált jelent. Gharibabadi szerint a szoros Irán háborús „sikerének kulcsfontosságú mutatója”, és az ezzel kapcsolatban hozott intézkedések hosszú távú hatással lesznek az ország biztonságára.
„Ha a Hormuzi-szorosban a helyzet visszatér a korábbi állapotba, háborús sikerünk nem lesz teljes”
– hangsúlyozta.
Június 18-án az Egyesült Államok és Irán egyetértési megállapodást írtak alá, azonban alig egy hónap múlva újra megkezdődtek a kölcsönös támadások – az amerikai hadsereg újabb támadássorozatot indított Irán ellen, hivatkozva a térségben a kereskedelmi hajók és az amerikai katonák ellen elkövetett támadásokra. Válaszul Teherán kijelentette, hogy a Hormuzi-szoros addig zárva marad, amíg az Egyesült Államok beavatkozása nem szűnik meg. Július 15-én az Egyesült Államok újraindította a tengeri blokádot az iráni kikötőkbe és part menti területekre tartó hajók ellen.
Július 26-án az iráni külügyminisztérium bejelentette, hogy előrelépés történt az Ománnal folytatott, a Hormuzi-szoros hajóforgalmával kapcsolatos tárgyalásokon, miután több fordulóban is konzultációkra került sor Teheránban. Ezek eredményeként Omán azt javasolta Iránnak, hogy hozzanak létre egy regionális mechanizmust a Hormuzi-szoros kollektív ellenőrzésére, önkéntes hozzájárulások alapján.
Gharibabadi ugyanakkor kijelentette, hogy Omán be akart vonni egy országot a szoros déli részének aknamentesítésébe, „de mi nem engedtük”.
Április közepén a The Wall Street Journal (WSJ) arról számolt be, hogy az európai országok megkezdték egy olyan nemzetközi misszió kidolgozását, amelynek célja a harcok befejezése után a Hormuzi-szoroson átmenő hajóforgalom helyreállítása az Egyesült Államok bevonása nélkül. Emmanuel Macron francia elnök pontosította, hogy „védelmi misszióról” van szó, amelybe nem tartoznak bele a „harcoló felek” – az Egyesült Államok, Izrael és Irán.
Boris Pistorius német védelmi miniszter ugyanabban a hónapban kijelentette, hogy Németország előre kiküldte egységeit a Földközi-tengerre, hogy a Bundestag engedélyének megszerzése után gyorsan bevethető legyenek a Hormuzi-szorosban.