Az Alkotmánybíróság hétfőn hozhat döntést Sulyok Tamás elmozdításának ügyében

Hiába szerepeltek a napirenden az Alkotmánybíróság augusztus 13-i ülésén az Alaptörvény módosítását támadó fideszes indítványok, a testület nem döntött valamennyi kérdésben. 

A köztársasági elnöki megbízatás megszűnésével, a képviselői cikluskorláttal és az alkotmánybírói korhatárral kapcsolatos utólagos normakontroll-indítványok az augusztus 17-i teljes ülésen szerepelnek ismét a testület előtt – hívta fel a figyelmet az Origó.

Az Alkotmánybíróság csütörtöki ülésén az ellenzéki pártok utólagos normakontroll-indítványai ügyében meghozta első döntését: a testület hatáskör hiányában visszautasította a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra (KEKVA) vonatkozó Alaptörvény-módosítást támadó indítványt.

A testület szerint az indítványban felvetett kifogások valójában a módosítás tartalmára vonatkoznak, amelynek felülvizsgálatára nincs hatásköre. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az AB alkotmányosnak találta a rendelkezést.

Az indítványozók a KEKVA-kat érintő 2026. évi XVIII. törvény egyes rendelkezéseit is kifogásolják. Erről azonban a mostani végzés nem döntött: az Alkotmánybíróság ezt a kérdést elkülönítette, és külön eljárásban vizsgálja majd. Vagyis az alapítványokat érintő jogszabályi változások alkotmányosságának ügye ezzel még nem zárult le.

A Fidesz és a KDNP a fentivel együtt összesen négy pontban támadta meg a Tisza-kormány által elfogadott 16. és 17. alaptörvény-módosítást:.

• Alkotmánybírói korhatár: a bírák és alkotmánybírók 70 éves felső korhatárának visszaállítása, aminek következtében a testület 15 tagja közül többeknek (köztük Polt Péter elnöknek) szeptember 1-jével távoznia kell.
• Az államfő megbízatásának megszűnése: a módosítás azonnali hatállyal megszüntette Sulyok Tamás köztársasági elnöki tisztségét.
• Képviselői cikluskorlát: az Alaptörvény új szabálya szerint nem szerezhet parlamenti mandátumot az, aki legalább 12 évig vagy három cikluson keresztül már országgyűlési képviselő volt.