Dmitrij Medvegyev, az Oroszországi Föderáció Biztonsági Tanácsának elnökhelyettese három feltételt nevezett meg, amelyeket Oroszország támaszt az ukrajnai háború befejezéséhez.
Az orosz tisztviselő szerint a „tartós politikai rendezés” feltételei ismertek, és összesen három van belőlük; az első kettő az ország nukleáris státuszára és az orosz nyelvre vonatkozik.
„Ezek a feltételek jól ismertek” – jelentette ki Medvegyev, emlékeztetve arra, hogy Vlagyimir Putyin, az Oroszországi Föderáció elnöke már 2024 júniusában ismertette őket.
Az első feltétel Ukrajna „semleges, nukleáris fegyverekkel nem rendelkező és független státusza”. Arról van szó, hogy “visszatérjünk az alkotmányban és a szuverenitás kinyilvánításában lefektetett alapokhoz” - közölte.
- A második feltétel Kijev „nacionalista politikájának” feladása, vagyis az orosz nyelv, valamint „minden orosz és Oroszországhoz kapcsolódó” dolog használatára vonatkozó korlátozások megszüntetése.
A harmadik az Oroszországi Föderáció részére azoknak a régióknak egyes részeinek átadása, amelyeket „beemeltek az orosz alkotmányba”. Ezzel kapcsolatban Medvegyev a Donbász területeit és „néhány más területet” említett.
Mint ismert, az utóbbi időben az orosz hatóságok, köztük Putyin is, azt állítják, hogy készek leállítani a háborút a 2025-ben, az anchorage-i találkozón elfogadott feltételek alapján. A sajtóértesülések szerint ezek között szerepelt a háború leállítása azzal a feltétellel, hogy az ukrán csapatok kivonulnak a Donbászból, miközben Moszkva korábbi követelése – az ukrán csapatok kivonása két másik, Oroszország által az alkotmányába „beemelt” területről – megszűnne. Ezek Herszon és Zaporizzsja megyék.
Hivatalos szinten azonban Moszkva továbbra is a Putyin által 2024-ben ismertetett feltételeket nevezi a békerendezéssel kapcsolatos álláspontjának, az ukrán csapatok Zaporizzsja és Herszon megyéből történő kivonására vonatkozó követelés esetleges elengedését pedig – amennyiben az ukrán csapatok kivonulnak Donyeck megyéből – saját részéről „kompromisszumként” állítja be.
Kijev elutasítja, hogy kivonja csapatait a Donbászból, és azt javasolja, hogy a háborút a jelenlegi frontvonal mentén állítsák le.
"Nem fenyegetünk senkit!"
Medvegyev: "Nem fenyegetünk senkit – sem Európában, sem Nyugaton. Ott nincs semmilyen különleges érdekünk, a normális kapcsolatokon kívül az európai államokkal, ahogyan azt az orosz vezetés már többször is kijelentette.
Semmi másra nincs szükségünk tőlük, csak teljes körű, normális párbeszédre és békés együttműködésre. Ha ezt akarják, mi készek vagyunk erre.
Ha fenyegetésként tekintenek ránk, hát, Isten lássa lelkem... Ez csak azt bizonyítja, hogy az „orosz fenyegetést” ürügyként használják a közvélemény manipulálására, a parlamenti szavazatok megszerzésére, a választások megnyerésére és arra, hogy több pénzt préseljenek ki a katonai költségvetésük számára. Isten majd megítéli őket."
A Nyugatról
A nyugati országok továbbra is gyarmatosító gondolkodásmód alapján viszonyulnak más államokhoz: „Mi felsőbbrendűek vagyunk, mi erősek vagyunk, mi fejlettek vagyunk, és nektek engedelmeskednetek kell.”
A világ egyetlen uralkodójának sincs joga magára vállalni a Mindenható vagy az Úristen küldetését.
Európáról
Az orosz exelnök, Dmitrij Medvegyev azt állítja, hogy Európa feláldozta saját jövőjét Ukrajna gazdasági ambícióiért: „Kollégáimmal együtt megpróbáltunk teljes, normális kapcsolatokat építeni az európai országokkal, és ebben az időszakban aktív gazdasági kapcsolataink voltak. De ők mindent tönkretettek. Ők a hibásak. Szankciókat vezettek be. Feladták a együttműködést. Most drága gázuk és benzínjük van. Hiányzik egy sor nélkülözhetetlen termék. Magas az inflációjuk, és lényegében maguknak okozták ezeket a problémákat. Nos, hadd élvezzék."
Iránról
Az Iráni Iszlám Köztársaság és az Oroszországi Föderáció kapcsolatai példátlanul magas szinten állnak.
Együttműködésünk alapköve a 2025-ben aláírt stratégiai partnerségi szerződés volt. Ez fektette le az együttműködés alapjait az elkövetkező évtizedekre.
Ez először fordul elő Oroszország és Irán évszázados kapcsolatai történetében.
Irán hatékonyan megmutatta erejét, és döntő választ adott az Egyesült Államok fenyegetéseire. Nukleáris fegyverek nélkül Iránnak sikerült más elrettentési eszközöket alkalmaznia, amelyek közül a Hormuzi-szoros a legfontosabbak egyike”