Rendkívüli közgyűlés összehívását követelik Karácsony Gergelytől a fővárosi kerületek polgármesterei, miután szerintük a főpolgármester a kerületek háta mögött állapodott meg a kormánnyal a parkolási bevételekről. Nyolc kerületi vezető a Budapesti Önkormányzatok Szövetségének jövőjéről is döntene, és a szolidaritási hozzájárulás ügyében is fellépésre szólították fel a főpolgármestert.
A konfliktus középpontjában a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának október 1-jei ülése áll. A polgármesterek levelükben azt állítják, hogy a főpolgármester a kerületek háta mögött állapodott meg a kormánnyal, és ennek részeként változatlan maradna a szolidaritási hozzájárulás rendszere, miközben a kerületi önkormányzatoktól ellentételezés nélkül vonnák el a parkolásból származó bevételeket. A levél aláírói szerint a döntés következményeit végső soron a budapestiek viselnék, hiszen a kerületek működését és fejlesztési lehetőségeit is szűkítheti a bevételek kiesése.
Karácsony ellen fordultak a kerületi vezetők
A polgármesterek különösen élesen bírálják Karácsony Gergelyt azért, mert szerintük a BÖSZ elnökeként éppen azokat az önkormányzati érdekeket nem képviselte megfelelően, amelyek érvényesítése a szervezet egyik legfontosabb feladata lenne.
A szövetség alapszabályára hivatkozva azt írják, hogy a BÖSZ célja a fővárosi és kerületi érdekek hatékony képviselete a mindenkori kormányzat felé. Álláspontjuk szerint a főpolgármester ennek ellenkezőjét tette, ezért a történtek következményeit rendkívüli közgyűlésen kell megvitatni.
A nyolc kerületi vezető nemcsak a megállapodás felülvizsgálatát követeli, hanem a szervezet jövőjéről is döntene. Ez a kezdeményezés egyértelmű jelzése annak, hogy a parkolási bevételek ügye komoly feszültséget okoz a fővárosi és a kerületi önkormányzatok között.
A szolidaritási hozzájárulás miatt is támadják a főpolgármestert
A levélben a szolidaritási hozzájárulás kérdése is hangsúlyosan megjelenik. Az aláírók felszólították Karácsony Gergelyt, hogy a kormánnyal folytatott tárgyalásain ne csak a parkolási bevételek ügyében lépjen fel, hanem követelje a kerületeket terhelő szolidaritási hozzájárulás eltörlését, vagy legalább annak érdemi csökkentését.
A polgármesterek szerint elfogadhatatlan, hogy az önkormányzatok pénzügyi mozgástere tovább szűküljön.
Levelükben azzal vádolják a főpolgármestert, hogy aktív részvételével folytatódik az önkormányzatok pénzügyi ellehetetlenítése, és a jelenlegi helyzetet az Orbán-rendszerből ismert pénzelvonási módszerekhez hasonlítják.
A levél végén azt is hangsúlyozzák, hogy a következő évi költségvetés tervezésének nem a túlélésről, hanem Budapest fejlesztéséről kellene szólnia. Szerintük ehhez elengedhetetlen, hogy a főváros és a kerületek vezetői egyeztessenek az őket érintő pénzügyi döntésekről.
A levelet Baranyi Krisztina, Ferencváros; László Imre, Újbuda; Niedermüller Péter, Erzsébetváros; Pikó András, Józsefváros; Rózsa András, Zugló; Soproni Tamás, Terézváros; Szaniszló Sándor, Pestszentlőrinc-Pestszentimre, valamint Tóth József, a XIII. kerület polgármestere írta alá.
A kerületektől elvonják a parkolási bevételeket
Amint arról már korábban is beszámoltunk, főpolgármester és Vitézy Dávid közlekedési és beruhézési miniszter közös sajtótájékoztatóján a parkolás kérdéséről is beszélt. Elmondása szerint abban is elköteleződtek, hogy a fővárosi parkolás a Fővárosi Önkormányzat hatáskörébe kerüljön. Ezen háborodtak fel ma délelőtt a kerületi polgármesterek, hiszen ezzel 9 milliárd forintot vonnak el tőlük.
A parkolásból származó bevételekből a tervek szerint egy budapesti útalapot hoznának létre, az alapból fővárosi és kerületi utak felújítását finanszíroznák, ezzel nyugtatta most a kedélyeket Karácsony Gergely. A parkolási maffia egyébként komoly témája volt a 2019-es önkormányzati választásoknak, amikor Karácsony Gergelyt először választották meg főpolgármesternek. Baranyi Krisztina szerint ennek a rendszernek a réme sejlik fel amögött, ha visszakerült a fővároshoz a parkolás.
Karácsony Gergely az erről szóló kérdéseket most azzal ütötte el, hogy a kerületi polgármesterek álláspontja érthető, amikor saját érdekeik mellett próbálnak kiállni. A fővárosi és a kerületi önkormányzatok közötti feladat- és forrásmegosztás így továbbra is az egyeztetések egyik fontos kérdése marad.
(Magyar Nemzet)