Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter a francia szenátusban utasította el az elképzelést - írja Deák Dániel a Facebookon.
Ez azért fontos, mert Franciaország vétójoggal rendelkezik az ENSZ Biztonsági Tanácsában, így egyetlen francia ellenszavazat is megakadályozhatja a kinevezést.
A nyilatkozat ugyan még nem formális vétó, de egyértelmű politikai elutasítás.
A háttérhez a francia választási kampány is hozzátartozik. Marine Le Pen már a 2027-es elnökválasztásra kampányol, Orbán Viktor pedig az egyik fontos európai szövetségese.
Barrot maga is felhozta, hogy Le Pen személyesen ment Budapestre támogatni Orbánt a magyar választás előtt.
Ez arra utal, hogy a francia elutasításnak belpolitikai üzenete is van: Le Pen szövetségesének nemzetközi felemelkedése a francia kampányban is politikai sikerként jelenhetne meg.
Magyar szempontból azonban érdemes végiggondolni, mit jelentene, ha Orbán végül itthon maradna.
A választási vereség után a jobboldal előtt hatalmas munka áll: rendezni a sorokat, levonni a tanulságokat, új embereket bevonni és visszaszerezni az elveszített választók bizalmát.
Ebben Orbán Viktor több évtizedes politikai tapasztalata, szervezőképessége és nemzetközi kapcsolatrendszere komoly erőforrás lehet.
Ehhez persze megújulás is kell.
Orbánnak abban lehet meghatározó szerepe, hogy a tábor egyben tartása mellett teret nyisson azoknak, akik a következő évek jobboldalát felépítik. A tapasztalat és az új szereplők együtt adhatnak erőt az újrakezdéshez.
Magyar Péter számára pedig ez azt jelentheti, hogy Orbán Viktor továbbra is közvetlen belpolitikai ellenfélként marad jelen: szervez, mozgósít és számonkéri a kormány ígéreteit.
Egy ENSZ-főtitkári kinevezés rendkívüli nemzetközi lehetőség lenne.
Az itthon maradásnak viszont nagyon is lehet értelme és súlya: Orbán Viktor a politikai erejét a magyar jobboldal talpra állítására fordíthatja.