Pénteken újraindultak az ukrán dróntámadások az orosz olajfinomítók ellen, miután Kijev a Wall Street Journal szerint amerikai nyomásra ideiglenesen leállította azokat. A Kreml szerint Ukrajna ezzel semmibe vette Donald Trump felhívását, de a béketárgyalásokat nem veszélyezteti. Moszkva felé az elmúlt két év egyik legnagyobb dróntámadása indult.
A The Wall Street Journal értesülése szerint Ukrajna amerikai nyomásra ideiglenesen leállította az orosz olajfinomítók elleni dróntámadásokat. A lap szerint Kijev a múlt hét elején függesztette fel az orosz energetikai létesítmények elleni offenzívát, amikor különösen feszültté vált az amerikai–ukrán viszony. A lap forrásai szerint a szünet a jövő heti amerikai félidős választások utánig, akár november végéig is eltarthatott volna.
Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes a Rosszija 1 televíziónak megerősítette, hogy egy ideig szünet volt, de pénteken folytatódtak a csapások. Novak szerint az ukrán drónok három olajfinomítót és egy gázipari komplexumot vettek célba. Novak azt is közölte, hogy Oroszország októberben 510 ezer, novemberben 2,15 millió tonna dízelolajat exportál. Az exporttilalom néhány kivétellel január végéig érvényben marad.
A Kreml élesen reagált. Jurij Uszakov, Vlagyimir Putyin külpolitikai tanácsadója szerint Kijev ezzel semmibe vette Donald Trump felhívását. Uszakov úgy vélte, Ukrajna azért mer ilyen lépésekre vállalkozni, mert továbbra is élvezi Európa támogatását. Egy nappal korábban arra figyelmeztetett, hogy ha Kijev csapást mér Oroszországra a november 4-i Nemzeti Egység Napján, Moszkva megváltoztathatja álláspontját a tárgyalásokkal kapcsolatban. Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő ugyanakkor kijelentette, hogy Oroszország nem veti fel a finomítók elleni támadások ügyét az Abu-Dzabiban folytatódó háromoldalú tárgyalásokon, mert szerinte ez Washington és Kijev ügye. Hozzátette, hogy a támadások nem kérdőjelezik meg a tárgyalások megtartását, és a tárgyalások előfeltétele nem a tűzszünet.
A Kreml szerint nem lesznek ott az európai országok a tárgyalásokon
Peszkov arra a Financial Times-értesülésre is reagált, amely szerint Washington Nagy-Britanniát, Franciaországot és Németországot tekinti Európa lehetséges képviselőinek a tárgyalásokon. A szóvivő azt mondta, hogy az európai országok részvételéről senkivel sem tárgyaltak. Nem tulajdonított jelentőséget Kaja Kallas uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő azon szavainak sem, hogy Európában mindenki belefáradt a konfliktusba – közölte az MTI.
A légi háború mindkét irányban folytatódott. Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester szerint csütörtök este és péntek reggel között 862 ukrán drón tartott a moszkvai régió felé. Szobjanyin szerint ezek nagy részét már távolabb megsemmisítették, 170-et a főváros közelében lőttek le.
A TASZSZ HÍRÜGYNÖKSÉG SZERINT EZ VOLT AZ ELMÚLT KÉT ÉV EGYIK LEGNAGYOBB, MOSZKVA ELLENI DRÓNTÁMADÁSA.
Az orosz védelmi minisztérium közlése szerint az éjszaka tömeges csapást mértek ukrán dróngyártó üzemekre, a Kijevi és a Dnyipro terület energetikai létesítményeire, valamint Odessza megyei kikötői létesítményekre. Kijevben egy ember meghalt. Dnyipróban és a megyében pénteken vészhelyzeti áramszünetet rendeltek el. Borisz Filatov polgármester szerint a csaknem egymilliós városban leállt a villamos- és trolibuszközlekedés, a metró pedig ritkábban jár.
Az orosz megszállás alatt álló, Herszon megyei Oleskibe ukrán küldöttség érkezett. David Arahamija, a kormányzó Nép Szolgája párt frakcióvezetője közölte, hogy megkezdődött a lakosok evakuálása ukrán ellenőrzésű területre és a humanitárius segély kiosztása, a tűzszünet pedig továbbra is érvényben van. Dmitro Lubinec emberi jogi biztos a helyi lakosokkal egyeztet a legsürgetőbb szükségleteikről. Kirilo Budanov, az elnöki iroda vezetője szerint szállítóeszközöket készítettek elő azoknak, akik ukrán ellenőrzésű területre szeretnének távozni.
Az Európai Bizottság pénteken elfogadott javaslatában azt ajánlja az uniós tagállamok tanácsának, hogy hagyja jóvá a 90 milliárd eurós ukrajnai hitel 2027-re eső, 45 milliárd eurós részletét. A javaslatot az tette lehetővé, hogy a Bizottság pozitívan értékelte az Ukrajna által október 26-án benyújtott finanszírozási stratégiát. Az összegből legfeljebb 13,3 milliárd euró költségvetési támogatás, 31,7 milliárd euró pedig az ukrán hadiipar fejlesztésére fordítható,- számolt be az Index.