Elégedetlenségi hullámot váltott ki a kormány egészségügyi dolgozóknak beígért béremelése

Nem éppen a kormány által remélt lelkesedést váltotta ki az egészségügyi dolgozóknak beígért béremelés a kabinet Facebook-oldalán. 

A Tisza-kormány azzal büszkélkedett, hogy 2027-ben az eddigi legszélesebb körű bérrendezést hajtja végre az egészségügy nem orvosi munkaköreiben, amelyre 192 milliárd forintot fordítanak. A bejegyzés alatt azonban számos elégedetlen hozzászólás jelent meg. 

Szilvia szerint a kormány tájékoztatása aligha nevezhető teljes körűnek. 

„A tájékoztatásból már csak a dátum és a bértábla hiányzik” 

– jegyezte meg ironikusan, majd hozzátette: az adókedvezményeket nem kellene összemosni a béremeléssel, hiszen azok nem kizárólag az egészségügyi dolgozókra vonatkoznak.

Hasonlóan vélekedett Reni is, aki mindössze annyit üzent: „Várjuk a bértáblát!! Látni szeretnénk végre.” Nóra még szemléletesebben fogalmazott: „Az új bértábla olyan, mint Colombo felesége...”

Tímea már azt is elárulta, hogy a bizonytalanság miatt szívesen otthagyná a pályát. 

„2027-ben mikor és mennyit? Csak azért maradok, mert 3 évem van a nyugdíjig. Egyébként 30 év után elköszönnék!” 

– írta. 

Éva sem érte be az általános ígéretekkel: „Szöveg, szöveg! Ha megtörtént szóljanak az érintettek.”

Attila a bérrendezésre szánt összeg nagyságát kifogásolta. „Ez igen elmarad az ígért 500 milliárdtól” – jegyezte meg. Tünde ennél is rövidebben foglalta össze a véleményét: „Megy a napi terelés ezerrel!!!!!”

Judit szintén indulatosan reagált Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter béremelésről szóló nyilatkozatára: azt írta, hogy az egészségügyi dolgozók is úgy fognak kinézni az emelések után, mint a hozzászólásához mellékelt, táncoló csontváz. 

A bérrendezés mellett a kabinet adópolitikáját és családtámogatási rendszerét is többen bírálták. Zsófy hosszú hozzászólásban kifogásolta, hogy a gyermektelen munkavállalók nem részesülnek ugyanazokban a kedvezményekben, mint a többgyermekes családok, miközben gyakran ugyanannyit dolgoznak. Azt is számonkérte, hogy mikor csökkentik a 27 százalékos áfát, és mikor lépnek fel az albérletárak mérséklése érdekében.

Valéria az átalányadózók helyzetét hozta fel, akik szerinte további adóterhekkel szembesülnek. „Nem őszinte a mosoly” – jegyezte meg.

Dániel átfogóbb gazdaságpolitikai kritikát fogalmazott meg. 

Szerinte a 2027-es költségvetésből nem olvasható ki a tisztességes bérezés szándéka, miközben elmarad a progresszív személyi jövedelemadó bevezetése, változatlanul magas az áfa, és a kormány figyelmen kívül hagyja a szakszervezetek, illetve szakmai szervezetek véleményét. 

Mária szerint a jogbiztonság hiánya és a visszamenőleges rendeleti kormányzás elriasztja a befektetőket. Sándor pedig még élesebben fogalmazott: úgy vélte, a korábbi kormányzás a jelenlegihez képest felelősebb volt. 

Nemcsak a bérek, hanem az egészségügy működése is szóba került. Zsolt az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényre hivatkozva azt kérdezte, hogyan kívánja a kormány bővíteni a dolgozói létszámot és csökkenteni a várólistákat a jelenlegi foglalkoztatási szabályok mellett.

Egy másik hozzászóló az ágazat alulfinanszírozottságát kifogásolta, és a GDP lényegesen nagyobb hányadának egészségügyre fordítását sürgette.

A kommentekből mindenesetre világosan kirajzolódik, mi hiányzik leginkább a kabinet bejelentéséből: a dolgozók a 192 milliárdos keretösszeg helyett azt szeretnék végre látni, mikor és mennyivel emelkedik a fizetésük.

A kommentelők több kifogását a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara korábbi állásfoglalása is alátámasztja. A MESZK emlékeztetett: a dolgozók azt az ígéretet kapták, hogy az egészségügynek szánt 500 milliárd forintos többlet legalább felét béremelésre fordítják. Ehhez képest a tervezett 192 milliárd forint legalább 58 milliárddal marad el a várakozásoktól. A kamara azt is sérelmezte, hogy a korábbi ígéretek ellenére a béremelés 2026 helyett csak jövőre valósulhat meg, ráadásul egyelőre azt sem tudni, melyik hónaptól. A kormányzati kommunikációban szereplő százalékok is zavart okozhatnak: míg korábban 17 százalékos emelést hirdettek, Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter később csak átlagosan 15 százalékos béremelésről beszélt. A magasabb érték az adóváltozásokkal együtt elérhető nettó keresetnövekedésre vonatkozik. 

(MNO)