Pont Amerika két olyan államából érkeztem vissza a minap, ahol legalizálták a cannabist, azaz a füvet, amikor olvastam a hírt, hogy a liberális oldal Józsefvárosban visszahozná a tűcsereprogramot. A hír azért döbbentett meg, mert élőben megtapasztaltam, hogy mivel jár Colorado és Kalifornia államban a liberális hozzáállás a drogkérdéshez.

A parkok, metróállomások és a turisták által frekventált helyek tele vannak helyi drogfüggőkkel és olyan amerikaiak­kal, akik más államokból csak azért költöztek Denverbe vagy San Franciscóba, mivel ott legálisan vásárolhatnak maguknak marihuánát.

A legalizálást éltetők azzal érvelnek, hogy a fű maximum csak érzelmi függőséget okoz, ám nem lesz valakiből komoly drogfüggő, mint a heroin vagy kokain adagolása esetében. Ez részigazság. Valóban vannak – ezek inkább az idősebb korosztály tagjai –, akik a nap végén egy pohár bor helyett egy spanglit részesítenek előnyben, hogy levezessék a napi stresszt. Ám saját rendőri tapasztalatból tudom, hogy a fiataloknál már más a helyzet.

Ők gyakran – akaratukon kívül – belépődrognak használják a füvet. Ami egy idő után már nem adja meg az a kielégülést, azt a löketet, amire szükségük van. Ilyenkor a füves cigit leváltják a szintetikus szerek, mivel azok a tinik pénztárcájának is elérhető áron kaphatók az utcán. Az amfetaminok képezik a második lépcsőt a függőség felé, majd pár év elteltével már csak a heroin vagy a crack hoz élvezetet és megnyugvást az egyre több tudatmódosítót követelő szervezetnek.

Svéd kutatások kimutatták, hogy a THC (tetrahydrocannabinol), ami egy pszichoaktív vegyület, fogékonnyá teszi a füvező tinédzsereket az ópiumszármazékokra való rászokásra. Az agyban történő ez irányú változások nagyon károsak. Vannak, akik rögtön a heroinra tértek rá, mivel úgynevezett opioidreceptor-túltengés alakult ki náluk. Ezt a kutatók állatkísérletekkel is igazolni tudták. A mesterségesen tenyésztett, génkezelt marihuána sokkal több ­THC-t tartalmaz, mint a vadonban előforduló növények. Ezért is veszélyesebb a szervezetre.

Még ha legális is a drog, attól még pénzbe kerül. A súlyosabb drogfüggők már nem képesek munkahelyi feladataikat ellátni, így mint sajnos San Francisco utcáin is látható, tömegével az utcára kerülnek, és az anyaghoz szükséges pénzt prostitúcióval vagy rablásos bűncselekményekkel szerzik meg. A csodaszép kaliforniai városban a ­helyiek arcizma sem rándul, ha valaki fényes nappal a metró lejáratánál intravénásan adja be magának a kábítószert, de a csapatokban álldogáló, crackpipát szívó fiatalok látványán is csak mi, turisták akadunk fent.

Denveri ügyvéd barátom is panaszkodott, hogy mióta legalizálták a cannabist Colorado államban, nagyon megnövekedett a bűncselekmények száma, a köztereken és a városi parkokban rengeteg drogfüggő fiatal vert tanyát.

A tűcsereprogramok sem nyújtják a várt eredményt, mivel sokan nem veszik a fáradságot, hogy ezeket a helyeket felkeressék. Ám ha mégis megteszik, a tűket használat után eldobálják, ezért nem tanácsos a parkokban vékony talpú szandálban járkálni vagy kutyát sétáltatni, hiszen a kisállatoknál is fennáll a sérülés és a fertőzés veszélye.

A berlini szenátus tűcsere- és methadon- (drogot helyettesítő készítmény, amely szintén függővé tesz) programja is megfeneklett. Sokan, akik már szúrják magukat, nem törődnek a sterilitással, hanem többen használnak egy tűt vagy fecskendőt. A tűbe visszaáramló vér a hepatitisztől kezdve a HIV vírusig bármit átadhat a következő használójának. Németországban a lakosság tiltakozásához vezetett a tűautomatáknál és a tűcserehelyek környékén szétdobált, fertőzött orvosi eszközök mennyisége.

Tanúként hallgattam ki olyan drogfüggő fiatal nőt, aki súlyos heroinfüggőségben szenvedett, AIDS-et diagnosztizáltak nála és még meg nem született gyermekénél is, akivel a nyolcadik hónapban volt terhes. Elmondta, hogy napi 200 euróra (62 ezer forintra) van szüksége, hogy megvehesse az adagját. Ennyi pénzt csak utcai prostitúcióból tudott összeszedni. Ő is füves cigivel kezdte!

Ahol koncentrálódnak a drogfüggők, oda betelepszik a szervezett bűnözés is, mivel a kemény drogok és a prostitúció az ő területük. Volt, hogy az amerikai kábítószer-kereskedők a crack nevű anyagot mosóporral hígították a nagyobb haszon érdekében. Az sem érdekelte őket, hogy ebbe több drogfüggő belehalt.

Bármerről is próbálom szemlélni a legalizálást, azt láttam a nemzetközi tapasztalatokból is, hogy komoly veszélyt jelent a fiatalokra és egyben a társadalmakra is. Még a liberális Hollandia is korlátozta a hasisturizmust, és csak holland állampolgárok vásárolhatnak legálisan az erre kijelölt üzletekben füvet vagy hasissüteményt. Szerencsére a legtöbb uniós állam ez irányú tiltó törvényei védik a veszélyeztetett korosztályokat.

– A szerző egy biztonságpolitikai szakértő
Forrás: Magyaridők.hu

OSZD MEG VADUL: