Túlzás nélkül kijelenthetem, hogy az életünkért küzdünk
- mondta Karácsony.
Budapestnek idén 30 milliárdos nadrágszíjhúzást kell végrehajtania. Két szűk esztendő jön, béremelések nem lesznek, fejlesztések se nagyon. A főváros számára nyílna némi mozgástér, ha csökkenne a szolidaritási hozzájárulás, vagy bevezethetnének egy ideiglenes újraindítási adót. Mindkettőhöz a kormányra van szükség - picsogja a "független" HVG.
A fővárosi önkormányzat vezetése májusban egy 65 milliárdos zárolásról döntött - emlékeztetett Karácsony Gergely főpolgármester a Fővárosi Érdekegyeztető Tanács ülésén tartott nyilvános prezentációjában. Ennek a zárolásnak a felét sajnos végre kell hajtani, az erről szóló indítványt beterjesztik a közgyűlés elé - jelentette be az alkalmatlan városvezető.
Karácsony szerint
a járvány és a válság összességében 69 milliárd forintos lyukat ütnek Budapest 2020-as költségvetésén.
Ennek a felét be tudják tömni az Európai Fejlesztési Banknál lévő hitelkeret átstrukturálásával, illetve 29 milliárd forint fejlesztési tartalék felszabadításával.
A kiesést nagyrészt az iparűzésiadó-bevételek zsugorodása okozza, ebből a forrásból 165 milliárdot várt a főváros költségvetése, de most már elég nagy biztonsággal látszik, hogy csak 139 milliárd fog befolyni.
Az önkormányzat elkötelezett a munkahelyek megőrzése mellett, különösen ami a közszolgáltatásokat és a közszolgáltató cégeket illeti. Így az önkormányzati cégeknél nem kell leépítésekre számítani, egy kivétel van, a gyógyfürdőknél 10 százalékos csoportos leépítést hajtanak végre. Az állásukat elvesztőknek igyekszenek helyet találni más önkormányzati cégeknél.
Legalább két szűk esztendő jön mégAmi a jövőt illeti, a gazdasági elemzők körében most már nagyjából konszenzus van arról, hogy a válságból való kilábalás nem gyors visszapattanás lesz, hanem egy elnyújtottabb folyamat. Budapestet ráadásul a válság máshogy érinti, a turizmus, és különösen a külföldi turizmus a fővárosban jelentős, ez azonban csak nehezen fog helyreállni. Az ínséges évek várhatóan 2022-2023-ig tartanak, ekkor érjük el újra a 2019-es szintet - mondta Karácsony Gergely.
Ráadásul a válság miatt nem csak az iparűzési adóban keletkezik kiesés, a közösségi közlekedés jegyárbevételei például 20 milliárd forinttal csökkennek. Ez idén a BKK könyveiben csapódik le, jövőre azonban a cégnek 17 milliárd pluszpénzre lesz szüksége az önkormányzattól. A többi, jegyárbevételből is élő önkormányzati cégnél szintén keletkezik betömendő lyuk, összességében 3 milliárd forint méretű.
Közben eljárás indul a BKK ellen, egy év kellett az első fővárosi botrányhoz.
A Városházán úgy számolnak, hogy 2020-ban a fővárosi önkormányzatnak 210 milliárd forint bevétele lehet, a kiadások viszont elérhetik a 254 milliárd forintot. Csak ami a működést illeti, ebben nincsenek benne a beruházások. Vagyis Budapest közel 50 milliárd forintos veszteségben lesz. Karácsony szerint
ha nem csinálnak semmit, a főváros tartalékai 2022-2023-ra elfogynak, és kilátástalan helyzetbe kerül.
A városvezetés azonban nem ezt az utat választja.
A másik megoldás, hogy a nem létfontosságú fejlesztéseket törlik, a működési kiadásokat pedig amennyire lehet, visszavágják, megpróbálják csökkenteni a működési hiányt. E forgatókönyvben sajnos nem lesz tere béremelésnek az önkormányzatnál és az önkormányzati cégeknél - mondta a főpolgármester. A városvezetés szeretné növelni a pénzügyi mozgásteret, hogy esetleg némi béremelés is szóba jöhessen.
Természetesen a 40 tanácsadóval ismét a kormányra mutogatnak és segítséget várnak...
Forrás: HVG nyomán