13°4° Élő közvetítésünket elindítjuk, ezen a napon is percről-percre beszámolunk az eseményekről. Élő közvetítésünkben tíz cikk jelenik meg, utána a közvetítés lapozhatóvá válik, így senki nem marad le semmiről. Minden tudósításunk a közvetítésben külön link formájában is megnyitható, osztható.
Folyamatosan frissülő tartalom!
Армия России без поддержки в тылу не остается pic.twitter.com/tbfs4lqvW7
— Вежливые люди (@vezhlivo) March 2, 2022
Az Írországban dolgozó ukrán vendégmunkások hazarepülnek, hogy harcoljanak az oroszok ellen.
Ukrainian migrants working in Ireland flew back home to fight against the Russians.
— Visegrád 24 (@visegrad24) March 2, 2022
Here is a short message from them: pic.twitter.com/WEg1p8uCJ4
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter kijelentette, hogy 16 ország önkéntes harcosai vannak úton Ukrajnába. Azt is elmondta, hogy Ukrajna oldalán már mintegy 1000-en harcolnak.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az izraeli miniszterelnökkel, Naftali Benettel telefonon egyeztetett az orosz agresszióról – írja Twitter bejegyzésben Zelenszkij.
Had a phone conversation with 🇮🇱 Prime Minister @naftalibennett about Russian aggression.
— Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) March 2, 2022
Dmitrij Peszkov az Oroszország ellen bevezetett szankciók kapcsán fejtette ki véleményét egy konferenciabeszélgetésen.
A CNN cikke szerint a Kreml szóvivője kijelentette, hogy az orosz kormány „de facto barátságtalannak” tekint minden olyan országot, amely szankciókat vezet be az ország ellen. Az újságírókkal folytatott konferenciabeszélgetésen Peszkov kifejtette:
„Azokból az intézkedésekből ítélve, amelyeket sok ország tesz ellenünk, de facto mindannyian barátságtalanok. Akár szerepelnek a listán, akár nem. Ebben az esetben a felsorolás másodlagos. Ám ezekre a barátságtalan, ellenséges cselekedetekre adott válaszokat elemezni kell, azt tesszük, amit kell, ami megfelel nekünk, ill. józan fejjel csináljuk."
Az ukránok túlnyomó többsége – 88 százaléka – hisz abban, hogy vissza tudják verni az orosz agressziót. Erről a Rejting csoport 1200 fős minta alapján készített friss felmérése tanúskodik, amelyet a Korrespondent.net ismertet. „A mutató napról napra emelkedik, már csak 10 százalék azok aránya, akik nem biztosak a győzelemben” – olvasható a szóban forgó tájékoztatóban.
Az ukrán fegyveres erők tevékenységét a válaszadók 98 százaléka ismeri el, Volodimir Zelenszkij elnökét 93 százalék, a helyi közigazgatásokét 84 százalék.
80 százalék azt állította, fegyverrel a kezében is hajlandó lenne megvédeni Ukrajna területi épségét. Keleten ez a mutató alacsonyabb, de kis híján ott is eléri a 60 százalékot. A háború előtti időszakhoz képest ezek a számok jelentős mértékben emelkedtek, 2020-ban 59 százalékot mért a Rejting. Harcolni a férfiak 90, a nők 70 százaléka lenne hajlandó.
Jelenleg 90 százalék bizakodó, és csak 5 százalék borúlátó Ukrajna jövőjét illetően. Az optimisták aránya a háború előtti adatokhoz képest megháromszorozódott.
Egy másik friss közvélemény-kutatás szerint Ukrajna európai uniós integrációját 86, NATO-csatlakozását 76 százalék támogatja.
A Nemzetközi Kosárlabda-szövetség (FIBA) kizárta eseményeiről az orosz csapatokat az ukrajnai háború miatt – számolt be az MTI.
A FIBA döntéshozó szerve, a Central Board március 25-i ülésén határoz a folytatásról, míg az európai tagszervezet döntéseit a következő napokban jelentik be. Ekkor derül ki, miként folytatódik a női Euroliga, amelynek jövő kedden rajtoló negyeddöntőjében a Sopron Basket is érdekelt. A kontinentális elit sorozatban így később válik bizonyossá, hogy milyen következményei lehetnek a címvédő és veretlen Jekatyerinburg, valamint a Dinamo Kurszk kizárásának.
A FIBA egy nappal ezelőtt arra kérte a nemzetközi sorozatokban még érdekelt klubokat, hogy függesszék fel minden soron következő mérkőzésük szervezési feladatait.
Lindsay Hoyle, a képviselőház elnöke beszédében megjegyezte: „Általában nem engedjük meg a tapsot ebben a teremben, de ebből az alkalomból a Ház teljesen jogosan szeretné kifejezni tiszteletét és támogatását az ön országa iránt”.
Az alábbi videón nem csak a taps látható, hanem az is, hogy Hoyle kitűzte az ukrán nemzeti színű szalagot és kék-sárga nyakkendőt vett fel az alkalomra.
'We generally do not allow applause in this chamber but on this occasion the House quite rightly wants to demonstrate our respect and support for your country'
— ITV News Politics (@ITVNewsPolitics) March 2, 2022
The Ukrainian ambassador to the UK is given a standing ovation and cheered loudly by MPs ahead of #PMQs pic.twitter.com/I8jbfARil9
Bár az egyik cél az volt, hogy Orbán Viktor személyesen számoljon be a bizottság előtt arról, mi hangzott el legutóbb Moszkvában, amikor Vlagyimir Putyinnal tárgyalt hosszasan, a fideszes képviselők elutasították a kezdeményezést, mondván, a miniszterelnök nem szokott bizottsági ülésre járni – közölte Mesterházy Attila, az MSZP országgyűlési képviselője az Országgyűlés külügyi bizottságának ülése után.
Hozzátette, hogy a képviselők az ülésen korrekt tájékoztatást kaptak a katonai vezetéstől az ukrajnai helyzetről, de az elhangzottakat 50 évre titkosították, ezért arról nem beszélhet. Elmondta, hogy százezres nagyságrendben érkeztek menekültek eddig Magyarországra, többségükben ukrán ajkúak, kisebb részt magyar ajkúak, és legkisebb arányban harmadik oszághoz tartozók, és várható még a számuk növekedése. Elmondta azt is, hogy szerinte nem várható a harcok kiterjedése kárpátaljai területekre, tapasztalatai szerint nyugalom van a térségben.
Brenner Koloman, az Országgyűlés jobbikos alelnöke arról beszélt a sajtótájékoztatón, hogy levélben fordult Stummer Jánoshoz, a Parlament nemzetbiztonsági bizottságának elnökéhez, hogy hívja össze a testületet, mert a közmédia a tudósításaiban véleménye szerint vét a pártatlan tájékoztatás elve ellen. Mint mondta, a közmédia sokszor egyoldalú orosz álláspontot közvetít a műsoraiban, és pedig nemzetbiztonsági kockázatokat vet fel.
Az ENSZ szerint eddig már több mint 870 ezer menekült hagyta el Ukrajnát a szomszédos országokba február 24. óta – írja a Sky News.
Közülük
453 982-en Lengyelországba,
116 348-an Magyarországra,
79 315-en Moldovába,
67 000-en Szlovákiába,
44 540-en Romániába,
42 900-an Oroszországba,
341-en Belaruszba menekültek.
Az ENSZ menekültügyi ügynöksége szerint 69 600-an menekültek Európa más országaiba.
