2024. április 15. - Anasztázia, Tas
EUR : 391.76
USD : 367.13
Időjárás ikon27°16°

Orosz fenyegetés Svédországnak a NATO-csatlakozás miatt

Vlagyimir Putyin elnök a nemzethez intézett beszédében kijelentette, hogy Finnország és Svédország NATO-csatlakozása után Oroszországnak meg kell erősítenie nyugati határát a NATO-val, a stockholmi orosz nagykövetség pedig ennél határozottabb fenyegetést is megfogalmazott: ellenlépésekre lehet számítani Moszkva részéről a bővítés miatt.

A svéd NATO-csatlakozással teljesen bezárul a skandináv gyűrű, az összes északi ország a védelmi szövetség tagja lesz, ráadásul egy igen jelentős haditengerészettel és szárazföldi erővel rendelkező új tagállammal. A Balti-tenger így gyakorlatilag teljesen a NATO „beltengerévé” válik. A méreteket tekintve érdemes figyelembe venni, hogy a térségben jelentős méretű Svédország, nemcsak területileg, hanem lakosságszám alapján is.

A balti államok például többször elférnének Svédországban: Stockholm lélekszáma nagyobb, mint a teljes Észtországé, Litvánia kisebb, mint a fővárost környező megyék (Svealand), de Észtország lakossága sem több, mint Göteborg és a szomszédos megyék (Västra Götaland).

A legutóbb NATO-taggá vált Finnországgal ellentétben Svédországnak nincsen közös határszakasza Oroszországgal, ugyanakkor stratégiailag fontos helyen helyezkedik el a skandináv királyság, ahogy hadereje is modern és ütőképes.

A svéd NATO-tagság jelentős mértékeben erősíti tehát az észak-európai régió egységét, amit – értelemszerűen – Oroszország nem néz jó szemmel.

Miután Magyarország hétfőn igent mondott a svéd NATO-tagságra, a Kreml nem tett hivatalos nyilatkozatot a NATO-bővítés kapcsán. Csütörtökön Vlagyimir Putyin elnök a nemzethez intézett beszédében kijelentette, hogy Finnország és Svédország csatlakozása után Oroszországnak meg kell erősítenie nyugati határát a NATO-val.

A stockholmi orosz nagykövetség Putyin kijelentése előtt már igen határozott üzenetet fogalmazott meg Telegram-csatornáján: ellenlépésekre lehet számítani Moszkva részéről. A posztban ezzel kapcsolatban konkrétumokat nem fogalmaztak meg, de több állítást igen.

A svédországi orosz diplomácia szerint a svédekre nézve megalázó, hogy kétszáz éves függetlenségüket feladták, majd kitér az írás arra, hogy a kétszáz éve megfogalmazott függetlenség kapcsán I. Sándor orosz cárral folytatott svéd párbeszéd vezetett a korabeli Európa biztonságának megteremtéséhez. Szerintük a svédek többsége a katonai függetlenség híve; miközben politikusaik „lebontották az ország nemzeti identitásának és tekintélyének alapjait a nemzetközi színtéren”, nem merték megkérdezni népszavazáson a lakosság véleményét a NATO-csatlakozásról.

Emlékeztettek, a Kreml korábban többször is közölte, az Oroszországgal ellenséges katonai szövetséghez való csatlakozás negatív következményekkel jár majd Észak-Európa és a Balti-tenger környékére nézve.

A Svenska Dagbladet Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szóvivőjét kérdezte meg a csatlakozás kapcsán. Marija Zaharova szintén sajnálatát fejezte ki, hogy Svédország szakított kétszáz éves függetlenségével, ami fontos tényező volt a balti térség stabilitása szempontjából, majd hozzátette:

Oroszország politikai és katonai-technikai jellegű ellenintézkedéseket fog tenni annak érdekében, hogy a minimalizálja nemzetbiztonságát fenyegető veszélyeket.
A szóvivő szerint Svédország és Finnország csatlakozásával nem csak a térség, hanem az egész világ geopolitikai helyzete destabilizálódott, a feszültség növekedni fog, csakúgy, mint a nyugati ruszofóbia – tette hozzá a lapnak Marija Zaharova. A szóvivő egyébként kommentálta Emmanuel Macron kijelentését, miszerint nem zárható ki, hogy nyugati csapatok jelenjenek meg Ukrajnában. A megnyilatkozást ugyan jelzésnek tekintik, de a Kreml valószínűtlennek tartja az európai csapatok megjelenését az országban.

Az oldalunk sütiket használ. Adatvédelmi tájékoztató