Több mint 1,1 millió külföldi él törvényesen Csehországban, így számarányuk már az összlakosság több mint 10 százalékát teszi ki. Közülük a legnagyobb az összes külföldi több mint felét kitevő 613 ezer fős ukrán közösség. Csak tavaly 37 ezer külföldi érkezett az országba, fő célpontjuk Prága.
Az ukránok számának megugrása a háború elől menekülők sokaságával magyarázható. A cseh hatóságok 2022 februárja és 2023 februárja között 470 ezer ideiglenes védelmi igazolást állítottak ki az ukránok számára, amivel társadalombiztosítási jogviszony jön létre, és munkát is vállalhatnak. A cseh kormány állítása szerint lakosságarányosan ők fogadták be a legtöbb ukrán menekültet.
Ez persze nagyon nem ugyanaz, mint a harmadik világból érkező, teljesen idegen és erőszakos „kultúrát” hordozó illegális migránsok beözönlése, hiszen az ukránok keresztény, fehér, európai kultúrát és civilizációt képviselnek, és nyelvileg sem állnak fényévekre a csehektől, így nincs nagy civilizációs súrlódás. Mégis
néhány év alatt átformálták Csehország etnikai és népesedési arculatát, ami hosszabb távon önazonossági és persze gazdasági problémákat is okozhat.
Aligha várható ugyanis, hogy egy esetleges békekötés után tömegével költöznek haza az elmenekült ukránok, hiszen ha el is hallgatnak a fegyverek, bizonytalan az úgynevezett Ukrajna jövője, a frusztráció és a kilátástalanság pedig borítékolhatóan a bűnözés elszabadulásához fog vezetni. Kérdés, hogy miként birkózik majd meg Csehország és más, ukrán menekültek tömegeit befogadó ország a sok százezernyi bár európai, de mégis külföldi integrációjával.
(Demokrata)