Az iráni tisztviselők az Egyesült Államokkal nemrég aláírt szándéknyilatkozatot az erőn alapuló diplomáciai győzelemként ábrázolták, és annak bizonyítékaként, hogy Washingtonnak egyetlen katonai célkitűzését sem sikerült megvalósítania.
A 14 pontból álló dokumentumot Donald Trump elnök és iráni kollégája, Maszúd Peszeskján szerdán késő este távolról írták alá, és a pakisztáni közvetítők szerint az azonnal hatályba lépett.
Az amerikai fél szokatlanul visszafogottan reagált nyilvánosan. A Fehér Ház egyelőre nem tette közzé a megállapodás végleges szövegét, bár egy névtelen magas rangú amerikai tisztviselő felolvasta az újságíróknak a 14 pontból álló dokumentumot, miután napokig kritika övezte a megállapodást övező titkolózást.
Eközben az iráni parlament elnöke és a tárgyalások főtárgyalója, Mohammad Ghalibaf úgy jellemezte a megállapodást, mint az Egyesült Államok megadásának bizonyítékát.
„A megállapodás az amerikai kudarc dokumentuma”
– mondta Ghalibaf szerdán egy televíziós interjúban. „Az emberek meg fogják látni, és meg fogják ítélni.”
Teherán azzal érvelt, hogy a dokumentum Washington számos engedményét tükrözi, többek között az amerikai tengeri blokád feloldását, az iráni olajexportra vonatkozó szankciók alóli mentességet, a befagyasztott iráni pénzeszközökhöz való hozzáférést, valamint egy legalább 300 milliárd dollár értékű, amerikai támogatással megvalósuló gazdasági újjáépítési tervet. Washington továbbá beleegyezett abba, hogy nem vezet be új szankciókat és nem telepít további erőket a régióba, amíg a felek a végleges megállapodásról tárgyalnak.
Válaszul Irán „intézkedéseket fog tenni” a Hormuzi-szoroson áthaladó hajózási szabadság helyreállítására – ami az amerikai–izraeli támadás előtt nem jelentett problémát. Teherán azonban jelezte, hogy a kulcsfontosságú vízi út nem fog egyszerűen visszatérni a háború előtti állapotokhoz.
„Ismét hangsúlyozom, hogy a Hormuzi-szoros soha nem fog visszatérni a korábbi állapotokhoz”
– mondta Ghalibaf.
„Iránnak szuverenitási joga van a Hormuzi-szoros felett, és természetesen díjat fogunk szedni a szolgáltatásokért.”
Eszmail Baghaei, az iráni külügyminisztérium szóvivője hozzátette, hogy a megállapodásban foglaltaknak megfelelően jelenleg kidolgozás alatt áll a kulcsfontosságú vízi út kezelésére szolgáló keretrendszer, és már konzultációkra is sor került Ománnal.
Teherán kiemelte a memorandum Libanonra vonatkozó rendelkezéseit is. „Ha az izraeli rezsim támadásai Libanon ellen folytatódnak, azt a másik félnek a szándéknyilatkozatban vállalt kötelezettségeinek megsértéseként fogjuk tekinteni” – mondta Baghaei.
A megállapodás nem végleges békeszerződés, hanem egy 60 napos tárgyalási időszakot indít el, amelynek során Washington és Teherán várhatóan megvitatja Irán nukleáris programját, a szankciók enyhítését, a befagyasztott vagyontárgyakat, a Hormuzi-szoros jövőbeli igazgatását, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsa által jóváhagyandó végleges megállapodást.
A dokumentum nukleáris részében az áll, hogy Irán „megerősíti, hogy nem szerez be és nem fejleszt ki nukleáris fegyvereket” – amit Teherán már évek óta hangoztat, többek között a korábbi két amerikai–izraeli támadás idején is. A szándéknyilatkozat hozzáteszi, hogy a felek kidolgoznak egy mechanizmust a felhalmozott dúsított anyagok ártalmatlanítására, amelynek minimális módszertana a helyszíni hígítás a NAÜ felügyelete alatt.
Trump az aláírás után néhány órával több, egymástól független bejegyzést tett közzé a Truth Socialon, de a megállapodásról nem ejtett szót. A nap korábbi részében még védelmébe vette a megállapodást, és azzal fenyegetőzött, hogy „a pokolba bombázza” Iránt, ha az nem tartja be a feltételeket.