Nagyon rövid időn belül befejezik az emberi méltóságot sértő szeméremsértéssel és aljas indokból elkövetett könnyű testi sértéssel gyanúsított Donáth László elleni nyomozást, így hamarosan vádat emelhetnek a volt szocialista politikus ellen.Erre reagált az érintett, de természetesen gyáva, szar kommunista létére tagad mindent:Emlékezni akkor tudnék, ha bármit, a legkisebb konkrétumot tudnám. Semmit nem tudok. Sem helyet, sem időt, sem nevet, sem semmit, ami lehetővé tenné a balladai homályba rejtett sejtetést. Éppen azért is kezdeményeztünk törvényességi felügyeleti eljárást ezzel az úgynevezett tényfeltárással kapcsolatban, mivel megnevezett tények híján, nem lehet föltárni semmit.Azt gondolja, hogy a lánya, Anna miatt támadja a hatalom: Sőt, meglehet, minden csupán ürügy és emberi gyarlóság. Ő a valódi ok. Beszélgetésünk az egyház felől indult, és én az egyházon belül is „elégséges okot” látok arra, hogy bizonyos fenevadak rám uszuljanak. Valójában ez az én egyházi nyomorgatásom pimf és érdektelen ahhoz képest, amilyen mérhetetlenül aljas módon viselkedik ez a hatalom rendszere kritikusaival, adott esetben az én Anna lányommal is. És persze mi ez ahhoz képest, amit Anna nagyapjának kellett elszenvednie a Horthy-, Rákosi-, Kádár-rezsim alatt. Ebben az országban nagyon sok ember él bizonytalanságban, szellemi, lelki életében is megrendülten. Ahhoz, hogy ez a rezsim időről-időre emberek százezreit bolondítsa meg, tartsa rémületben, rabolja le, ahhoz az kell, hogy ez a sok-sok kisember valódi információ, tisztességes beszéd, igazi disputa nélkül élje napjait, mint egy veremlakó, aki jobban gyűlöli azt, aki mer szabadon beszélni, gondolkodni, cselekedni, mint azt, aki őt jobbágyává tette. Ez az egész dicstelen szomorújáték arról szól, mikor megy el Anna kedve attól, hogy szabadon, a meggyőződése szerint politizáljon, hátha tanulságul szolgál neki a rám gyakorolt rendőrségi vagy egyházi eljárás, miképp is képviselje Magyarországot. Egyelőre azonban sem ő, sem én nem biccentünk e „tanulságra”.
