Ellenzék, ellenzék te sz@pni jársz ide?! - avagy a befagyott lövészárkok

Az idei év áprilisában a Fidesz-KDNP megszerezte sorozatban harmadszor is a 2/3-os többséget, mindezt úgy, hogy akármennyire is kiabálják egyesek, hogy ők a többség, a jelen parlamentbe bejutott pártok összesen nem kaptak annyi szavazatot, mint a kormánykoalíció.Felesleges lenne újra és újra hajtogatni egyik vagy másik oldal vélt vagy valós állításait, de számot kell vetni arról, hova jutott 2010 óta a magyar politikai erőviszony, és mi várható.

Kormánypártok

2010-hez képest a Fidesz nagyon sok mindenben képes volt javítani pozícióit. Megváltoztak a média erőviszonyok, és az ország helyzete is sokat javult. Mondhatni, sokkal kényelmesebb most kormányozni, és sokkalta nyugodtabban fordulhat rá az EP, illetve önkormányzati választásokra. 2015-től kezdődően aduászt is kapott a kezébe a migráció témájával, ami az ellenzék hibás reagálásának köszönhetően sikeresen lett ütőkártya. Amennyiben nem követ el nagyobb hibát a 3. ciklus alatt, jó esélyekkel szerez újabb 2/3-ot a 2022-es választásokon is, noha erről nagyon korai beszélni, de tény, hogy a Fidesz az egyetlen olyan erő, amely képes megszólítani az ellenzékből is embereket, fordítva ez nem mondható el. Sőt, az ellenzék nem is nagyon keresi a lehetőségét a kormány szimpatizánsainak megszólítására, de erről majd később. Lehet szeretni, vagy nem szeretni ezt a pártot, de kétségtelen, hogy Orbán Viktor ma az egyetlen olyan pártelnök, aki igazán karakteres (na jó, ott a mi kígyónk is, de ne vicceljük el). Az évek alatt alfája és ómegája lett a belpolitikának, ezt mindenkinek el kell ismernie. Nem, ez nem valami Orbánimádó szöveg, de az ellenzék mindenben Orbánhoz méri magát, nem próbálnak meg saját utat, saját gondolatokat megfogalmazni. Gyakran többször tartanak arról sajtótájékoztatót, mit mondott Orbán, mint arról, hogy mi az álláspontjuk egy adott kérdésben. Jó, tudjuk azt is: elfogadhatatlan, felháborító stb. stb.. Orbán mellett a Fideszben számos nagyágyú szerepel. Nagy népszerűségnek örvend például Szijjártó Péter, Varga Mihály vagy a háttérbe került Lázár János. A párpolitikán kívülről jött honvédelmi miniszter, Benkő Tibor is kifejezetten pozitív személyiség, ebben talán nincs nagy vita még az ellenzéki szavazók körében sem, bár ki tudja... Összességében az mondható el, hogy a Fidesz ma stabilan fogja a kormányrudat, jó személyállománnyal és mondanivalóval rendelkezik.

Az ellenzék

Az ellenzéki pártokról mára egyszerűen nem lehet külön írni. Elfogultságot félretéve is az mondható el, hogy még mindig a falkavezért keresik. Hiába lett a Jobbik magasan a második a választásokon, Vona Gábor távozásával és a húzó emberek pártból való kiválásával, mára egy népszerűségi szintre került az MSZP-vel. A párt elnökét őszintén szólva nem is láttam interjút adni sehol (persze lehet, csak én maradtam le valamiről) tehát elmondható, hogy nem tud vagy nem akar nagy súlyú politikai vezér lenni. Ami a Jobbiknál számomra a legelszomorítóbb és egyben szerintem a legkontraproduktívabb is, az Jakab Péter személye. A szebb napokat is megélt pártnak mára annyira futja, hogy a leghangosabb tagja csupán az agresszivitásával és arroganciájával tud kitűnni. A 2010-es víziókból sok minden nem maradt, az ősellenség MSZP-vel és DK-val ma már nem ciki közös sajtótájékoztatót sem tartani. Lehet emögött is egyfajta politikai stratégia, de nemigazán látni értelmét, ugyanis a párt minden közvélemény-kutatónál egyre csak esik lefelé. A Jobbik mely talán az egyetlen alkalmas párt volt Fidesz szimpatizánsok megszólítására, ma már inkább a baloldalról próbál szavazókat gyűjteni, egyelőre kevés sikerrel. Véleményem szerint tovább fognak esni, és ha nem változik semmi, akkor a következő választásokon már kérdéses lesz a második hely is. Nem zárom ki a lehetőségét egy mestertervnek sem a nagy ellenzéki egységről, de aligha hiszem, hogy ez létrejöhet, látva 2014 és 2018 bénázásait. Az MSZP-P-ben és a DK-ban nem változott semmi. Az előbbiben talán annyi, hogy még színvonaltalan emberek miatt ír róluk a sajtó (Bangóné Borbély Ildikó). Amikor pedig ebben a pártban is megjelenik valami józan hang, például Mesterházy részéről, kapásból önkritikára kényszerítik. Egyébként ez nem áll távol az egész ellenzéki gyakorlattól. Ha valaki máshogy próbálna politizálni, akkor azt kapásból elnyomják, holott 8 év alatt rájöhettek volna, hogy az Orbánozás nagyon kevés bármire is. Egyébként ez az a párt, amelyik folyamatosan cseréli a vezetőjét, most éppen Tóth Bertalan az elnök, aki még színtelen-szagtalanabb, mint elődei. Ráadásul majdnem mindegy, ki az MSZP elnöke, ugyanis folyamatosan máshonnan akarnak miniszterelnök-jelöltet igazolni. Azt hiszem ez nem túl nyerő stratégia, és az egyik oka Orbán sikerének is. Nincs ellenfél. A Párbeszédtől igazolt Karácsony Gergelyt pedig minden jóindulattal is maximum egy diákönkormányzat élén lehetne komolyan venni, nem egy országén. Az MSZP kisöccséről nincs értelme sokat írni, ahogy ha jól emlékszem Szanyi Tibor írta, "ez egy Gyurcsányista szekta". Véleményem szerint ők már csak fogyni fognak, mintsem bővülni. Legalábbis a szavazóik átlag életkora erre enged következtetni. Maradt az LMP, ami Schiffer óta nívótlanabbnál nívótlanabb vezetés alá kerül, illetve van még a Liberálisok is. A liberálisoknak mondjuk nagy cselekedete volt, hogy képviselőjüknek hála, sikerült Bangóné Borbély "kurvaerősképlenne" Ildikó mestertervét leleplezni. Az ellenzéki pártok közös jellemzője az Orbángyűlölet, illetve a kóros hatalomvágy, ugyanis már akkor pozíciókon vitáznak, amikor azokat még meg sem szerezték.

Összegzés

Ha nem sikerül valamiféle új politikába kezdeni, megszólítani a kormány szimpatizánsait, akkor ugyanúgy csak jelen lesznek a közéletben a legkisebb irányító szerep nélkül. Kérdéses persze, hogy levitézlett emberekkel ez vajon hogyan fog sikerülni (mert a Fidesznek is sikerült a 2002-es, 2006-os vereség után felállni.) Összességében 2018-ban a helyzet semmit sem változott a korábbi évekhez képest, és valószínűleg 2019 is hasonló év lesz.Írta: BB - vadhajtások.hu