Vadhajtások

Újra divat a Balaton, nagyobb, mint valaha

Ma már nemcsak kedvelt nyaralóhely a tó és környéke, hanem a különlegesen jó ételek és italok fogyasztására is lehetőséget nyújtanak az itt található pincészetek, éttermek, bisztrók és cukrászdák.

Vizibiciklik napfelkeltekor Balatonmáriafürdőnél (Fotó: MTI/Varga György)(Fotó: MTI/Varga György)

A Balaton északi partján, a Balaton-felvidék vulkanikus, kiváló kitettségű lejtői évszázadok, sőt évezredek óta érlelik a zamatos szőlőt. A legkiválóbb balatoni fehérborok talán Badacsony tanúhegyein teremnek.

A Kisörsi-hegy déli lejtőjén magánarborétum húzódik meg. Az első ritka fenyőfajtákat Folly Gyula, a pécsi Zsolnay család háziorvosa hozta ide, aki a terület akkori birtokosaitól, a Csigó családtól kapott engedélyt a legmeredekebb, sziklákkal tarkított terület beültetésére. Mára ezek a százéves telepítések „fenyőmúzeumként” pompáznak a Balaton mindig elegendő párát kibocsátó vize fölött – hangzott el az M1 Itthon vagy! című műsorában.

Az arborétum csaknem fele ma is szőlőültetvény,

ahol szinte az összes borvidékre jellemző fajta megterem, elegendő utánpótlást nyújtva a látogatók hűsítő fröccsözéseihez. Az egyik különleges italuk a budai zöld, egy frissebb, citrusos–zöld almás karakterű bor, amelyből a fröccs is kiváló. De a hely a kisebbeknek is kedvez, hiszen szörpök is készülnek, például levendulából és citromfűből.

(Fotó: MTI/Honéczy Barnabás)A kép illusztráció (Fotó: MTI/Honéczy Barnabás)

Az arborétumban nemcsak jó italokat lehet fogyasztani, remek ételek is várják a látogatókat, akik a nyitott látványkonyhának köszönhetően meg is nézhetik, hogyan készül a kért fogás. A meleg nyári napokon ugyanakkor sokan csak nassolgatni szeretnek a bor mellé, és erre kiváló javaslat néhány szelet finom sajt.

Hobbiból hivatás

Nemesvámoson, a Tekeres-völgy bejáratánál, a Kovács család több mint tíz éve foglalkozik sajtkészítéssel. Eleinte lovakkal foglalkoztak, a családfő ugyanis fogathajtásban versenyzett. A közel harminc ló mellé a család hobbiból vett egy tehenet. A magyar és svájci sajtkészítő kurzusok elvégzése után vettek még teheneket, ma már 20 van, és sajtműhelyük minden nap termel.

Balatonfüredet már régóta az északi part patinás városaként ismerik,

a több mint 200 éves fürdőtelep körül kialakult polgári környezetével együtt. A fürdőtelep központjában, a mai Blaha Lujza utca egyik csinos háza 224 éve épült, családi villaként. Később a telep körorvosa bérelte ki lakásnak az emeletet, rendelőnek a földszintet, szemben pedig gyógyszertárat nyitott. Aztán, ahogy egyre népszerűbb lett a balatoni fürdés és a város, egyre több étteremre, kocsmára, cukrászdára volt igény.

A Láng család 1917-ben nyitotta meg az első cukrászdát ebben az épületben. A Láng cukrászda és falatozó 1925-re a fürdőtelep leglátogatottabb üzlethelyisége lett. A családfő halála után azonban özvegye már nem akart az üzlettel foglalkozni, így eladta egy nagykanizsai cukrászmesternek, Filipovics Istvánnak, aki 1957-ig vitte tovább a boltot.

A környék leghíresebb cukrászdája volt, de nem kerülhette el az államosítást. A rendszerváltozás után több hullámvölgyet is átvészelt. Ma újra családi vállalkozás működteti a helyet. Akár bundás kenyeret is reggelizhetünk a Kedves cukrászda és kávéház elnevezésű helyiségben. A családias miliőhöz sokat hozzátesz a család.

A  Szent István téri kézműves pékségben süti kenyereit a közgazdászból lett péklány, Zeliska Orsolya. Először budapesti otthonában kezdte a kenyérsütést, kísérletezett, végül a szenvedélye egy pékiskoláig repítette, és amikor már saját élesztőmentes kovászát is sikerült kialakítania, férjével közösen elhatározták, pékséget nyitnak.

A Jókai nevű sétahajó Balatonfürednél (Fotó: MTI/ Mohai Balázs)A Jókai sétahajó Balatonfürednél (Fotó: MTI/ Mohai Balázs)

Minőségi és válogatott alapanyagok

A kézművespékség nem attól kézműves, hogy nem használnak gépeket, és mindent kézzel készítenek. A hangsúly a minőségi, válogatott alapanyagokon van, a kellő odafigyelésen, a lassan kelesztés technológiáján. Itt csak lisztből és vízből készül a kenyér, valamint kovászból, amely szintén lisztből és vízből készül. Az élesztőmentes kenyerek itt a kelési idővel együtt 36 óra alatt készülnek el búza- és rozslisztből.

Füredtől alig pár kilométerre, Tihany félszigetének szinte legtetején álló étteremben, a Malackrumpli étteremben nem követik, hanem megelőzik a gasztrotrendeket. A tiszta, adalékmentes nyersanyag itt is alapvetés, sőt nem használnak egzotikus fűszereket sem. Mindent igyekeznek úgy felhasználni, hogy a lehető legkevesebbet vegyenek el belőle és a lehető legkevesebbet adjanak hozzá. A bisztró így bátran használja a „farm to table” kifejezést.

 

(hirado.hu)