[fb_button]
Mihai Tîrnoveanu a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében felidézte a június 6-án történteket, amikor is véleménye alapján, 5 ezer „csodálatos román hazafi" emlékezett meg az elesett román hősökről - hívja fel rá a figyelmet a Transindex.
Azt persze elfejeltette hozzátenni, hogy
az elesett hősök közül bizonyíthatóan csak egy, maximum kettő volt román nemzetiségű.
A szélsőséges szervezet vezetője szerint ezek a hazafiak később a nemzetellenes propaganda célkeresztjébe kerültek, ugyanúgy, mint 1990 márciusában a marosvásárhelyi románok segítségére siető hodákiak és libánfalviak, akiket akkor szintén barbároknak állított be a sajtó.
Fekete Március (más néven magyarellenes marosvásárhelyi pogromkísérlet) megnevezés alatt azokat az etnikai összetűzéseket értjük, amelyek 1990 márciusában történtek az akkor még magyar többségű Marosvásárhelyen a két nemzetiség között.
A harcoknak 5 halottja (3 magyar és 2 román) és 278 sérültje volt.
[caption id="attachment_36376" align="alignnone" width="644"] A marosvásárhelyi Fekete Március[/caption]A tragikus események kiváltó oka az volt, hogy a magyarság tüntetett az anyanyelvi oktatás megteremtésért, amire válaszul a Vatra Românească (Román Tűzhely) nevű szélsőséges soviniszta szervezet az akkor februárban feloszlatott, hírhedt kommunista titkosszolgálat, a Securitate volt tisztjei és a bukaresti kormányerők támogatásával szervezetten környékbeli - felbujtott és leitatott - román parasztokat szállítottak Marosvásárhelyre, akik feldúlták a város központját, majd
rátámadtak a mindaddig békésen tiltakozó magyarokra.
Egyébként a marosvásárhelyi pogromkísérlet ürügyén szervezték újjá a Securitate-t SRI néven. Érdekességként megjegyezendő, hogy a 90-es években a Vatra Românească ifjúsági szervezete, a Junimea Vatra Românească kolozsvári tagozatának az elnökhelyettese az a Dacian Cioloș volt, aki jelenleg a Renew Europe liberális európai parlamenti frakcióvezetője.
A Renew Europe magyarországi tagszervezete a szélsőségesen liberális, globalista érdekeket képviselő Momentum Mozgalom.
A Momentum egyik EP-képviselője, Cseh Katalin feltűnően jó viszonyt ápol a szélsőjobboldali múltú, magyarellenes román politikussal.
[caption id="attachment_36377" align="aligncenter" width="323"] A Momentum Mozgalom egyik EP-képviselője, Cseh Katalin Dacian Cioloș társaságában[/caption]A Calea Neamului (Nemzet Útja) vezetője beszámolt arról is, hogy az elmúlt vasárnap a Kovászna megyei Málnásfürdőn, a helyi ortodox templomban ünnepelték meg a szervezet tagjaival Kisboldogasszony napját, majd az úzvölgyi katonatemetőnél megkoszorúzták a dormánfalvi polgármester által törvénytelenül építtetett román katonai emlékművet.
„Természetesen" egy másik magyarellenes, Úzvölgyben szintén provokáló csoportosulás, a Frăția Ortodoxă (Ortodox Testvériség) tagjai is részt vettek a málnásfürdői ünnepségen.
A Facebook-bejegyzésben Mihai Tîrnoveanu azt is közölte, hogy
nem szándékoznak megfutamodni az ellenségeik elől (itt vélhetően a helyi magyarságra utalt), valamint győzni fognak, mert az Úr velük van (bármit is jelentsen ez).
Tîrnoveanu álláspontját egy Avram Iancuról készül festménnyel is nyomatékosította.
Avram Iancuról azt érdemes megjegyezni, hogy ő vezette - a bécsi udvarral szövetségben - az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc elleni erdélyi román felkelést, ami több ezer mócvidéki magyar lemészárlásában csúcsosodott ki.
A román szélsőségesek célja a magyarság megalázása
Az ortodox román nacionalisták által kiválasztott október 25-i dátum - a román hadsereg napja - egyértelműen magyarellenes provokációra utal.
A román hadsereg napja az erdélyi magyarság számára tragikus, megalázó esemény.
1944. október 25-én foglalta el a Szovjet Vörös Hadsereg és a Román Királyi Hadsereg az 1940. augusztus 30-i második bécsi döntés által Magyarországnak ítélt Észak-Erdély utolsó, még magyar kézen lévő városát, a Szatmár megyei Nagykárolyt.
Forrás: Origo