Vadhajtások

Az Informátor stábja egy gellérthegyi villában találta meg a gyöngyöspatai cigányok képviselőjét

„Gyöngyöspata már 2011-ben országos, sőt nemzetközi hírnévre tett szert a cigányok által elkövetett egyre gyakoribb bűncselekmények miatt a településen a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület vonulásokat tartott. A romák és a radikálisok közti konfliktus elviselhetetlenné vált. Politikai haszonszerzés céljából az eseményekre felkapaszkodott az akkor még radikális, Vona Gábor vezette Jobbik is. A szélsőjobbosok után természetesen jöttek a jogvédőnek nevezett szélsőbaloldaliak is, meg a balos pártok, akik ekkor még szemben álltak a Jobbikkal. A két oldal olyan etnikai feszültségeket okozott Gyöngyöspatának, amely kiheverése évekbe telt. Aztán elérkezett 2019 szeptembere, amikor a Debreceni Ítélőtábla döntött, vagyis összesen 100 millió forint kártérítést kell kifizetni 62 roma gyereknek, akiket az ítélet szerint szegregáltan, elkülönítve oktattak 2004 és 2017 között.” – kezdte tudósítását Gyöngyöspatáról a Hír TV Informátora.

A miniszterelnök nemzetközi sajtótájékoztatóján igazságtalannak nevezte a debreceni bíróság döntését, valamint kitért arra is, a jóvátételként kiszabott kártérítés kifizetése komoly konfliktusokat eredményezhet a településen.

Orbán Viktor úgy fogalmazott:

nagyon keskeny a határ aközött, hogy mi számít szegregációnak és mi felzárkóztatásnak.

A szegregáció jogi hátteréről Szánthó Miklóst kérdezte a Hír TV stábja.

„Van jogszerű vagy indokolható elkülönítés és van jogellenes elkülönítés. A jogszerű elkülönítés, amit nagyon sok helyütt tapasztalhatunk az országban az nem feltétlenül rossz. Ezt úgyis hívja, nem mondanám, hogy a köznyelv, de mondjuk a szaknyelv, hogy integrációra felkészítő szegregált oktatás”  – nyilatkozta az Alapjogokért Központ igazgatója.

Azokon a településeken, ahol az iskolába járó romák aránya 80-90 százalék, gyakran élnek ezzel az oktatási modellel – tette hozzá a Hír TV.

„Ott mondjuk nagyon nehéz megvalósítani integrált oktatást, hiszen az adott településen vagy városrészen a cigányság van számbeli fölényben, az ottani beiskolázott gyermekek vagy az ottani iskolák nyilvánvalóan úgy működnek, hogy a helyi lakossági arányoknak megfelelően a cigány gyerekek is számbeli fölényben vannak, vagy sokan vannak egy iskolában.” – folytatta Szánthó Miklós, aki szerint ebben az esetben a civilnek mondott szervezetek perlési politizálásáról beszélhetünk.

Vagyis ezen NGO-k magukat a választott döntéshozók fölé akarják helyezni

– írja a Hír TV.

„A nyílt társadalom eszmerendszere meg az ehhez a hálózathoz tartozó NGO-k, ügynökök, ügyvédek ezt jogellenes szegregációnak tartják, azaz van egy természetes helyzet, abból fakadóan egy beiskolázási arányszám, amit ők szegregációnak tartanak és megpróbálják a természetszerűleg kialakult állapotot mondvacsinált okokkal felbontani. A más egészségesebb hozzáállás nyilvánvalóan az, hogy a valósághoz alkalmazkodva és azt a célt szem előtt tartva, hogy hosszútávon általában a szegénységet Magyarországon fel kell számolni, amely nagymértékben jellemző a hazai cigányságra. Ezt felszámolandó olyan alap kompetenciákat kell a cigánygyerekeknek adni, amelyek utána alkalmassá teszi őket arra, hogy a többségi társadalomba integrálódjanak.” – tette hozzá Szánthó Miklós.

Forrás: Mandiner nyomán