A szegregáció jogi hátteréről Szánthó Miklóst kérdezte a Hír TV stábja.„Van jogszerű vagy indokolható elkülönítés és van jogellenes elkülönítés. A jogszerű elkülönítés, amit nagyon sok helyütt tapasztalhatunk az országban az nem feltétlenül rossz. Ezt úgyis hívja, nem mondanám, hogy a köznyelv, de mondjuk a szaknyelv, hogy integrációra felkészítő szegregált oktatás” – nyilatkozta az Alapjogokért Központ igazgatója. Azokon a településeken, ahol az iskolába járó romák aránya 80-90 százalék, gyakran élnek ezzel az oktatási modellel – tette hozzá a Hír TV.„Ott mondjuk nagyon nehéz megvalósítani integrált oktatást, hiszen az adott településen vagy városrészen a cigányság van számbeli fölényben, az ottani beiskolázott gyermekek vagy az ottani iskolák nyilvánvalóan úgy működnek, hogy a helyi lakossági arányoknak megfelelően a cigány gyerekek is számbeli fölényben vannak, vagy sokan vannak egy iskolában.” – folytatta Szánthó Miklós, aki szerint ebben az esetben a civilnek mondott szervezetek perlési politizálásáról beszélhetünk.nagyon keskeny a határ aközött, hogy mi számít szegregációnak és mi felzárkóztatásnak.
Vagyis ezen NGO-k magukat a választott döntéshozók fölé akarják helyezni
– írja a Hír TV.
https://youtu.be/x0kXiIF9rcQ„A nyílt társadalom eszmerendszere meg az ehhez a hálózathoz tartozó NGO-k, ügynökök, ügyvédek ezt jogellenes szegregációnak tartják, azaz van egy természetes helyzet, abból fakadóan egy beiskolázási arányszám, amit ők szegregációnak tartanak és megpróbálják a természetszerűleg kialakult állapotot mondvacsinált okokkal felbontani. A más egészségesebb hozzáállás nyilvánvalóan az, hogy a valósághoz alkalmazkodva és azt a célt szem előtt tartva, hogy hosszútávon általában a szegénységet Magyarországon fel kell számolni, amely nagymértékben jellemző a hazai cigányságra. Ezt felszámolandó olyan alap kompetenciákat kell a cigánygyerekeknek adni, amelyek utána alkalmassá teszi őket arra, hogy a többségi társadalomba integrálódjanak.” – tette hozzá Szánthó Miklós.Forrás: Mandiner nyomán