Völner Pál: Gátat vetettünk a gender­ideológiának

„A külföldről finanszírozott és a magyar büntetőpolitika liberalizására törekvő NGO-k minden szigorítás ellen tiltakoznak, a bűnöst is áldozatnak tekintik, és szerintük a börtön egyébként sem megoldás a bűnözés visszaszorítására”A börtönbiznisz felszámolásáról, az áldozatsegítésről, a feltételes szabadlábra-bocsátás szigorításáról és az alaptörvény módosításáról is beszélt lapunknak Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a 2020-as évet értékelve. Kitért arra is: sokszor tetten érhető az Országgyűlésben, hogy a baloldal felszólalásait a Soros-NGO-k írják, vagy a magyar baloldali pártok szellemi háttere nem elég erős, vagy ezeket a pártokat a Soros-szervezetek mozgatják.– Melyek voltak ön szerint a legfontosabb törvénymódosítások tavaly, amiket az Igazságügyi Minisztérium jegyzett?– A pandémia miatt a veszélyhelyzettel kapcsolatos jogalkotási feladatok jelentős terhet róttak a minisztériumra. Erre vezethető vissza például azt is, hogy az egyik legfontosabb jogszabályt, a börtönzsúfoltsággal kapcsolatos törvénymódosítást csak az év végén tudtuk benyújtani és elfogadtatni. De közben sikerült keresztülvinnünk több, az áldozatok segítését, igényeik érvényesítését elősegítő, biztosító módosítást. Szigorítottuk a feltételes szabadságra-bocsátás feltételeit és módosítottuk az Alaptörvényt, amelyben konkrétan meghatároztuk a közpénz fogalmát és a gender-ideológiáknak gátat vetve belevettük a szövegbe azt az alaptételt is, hogy az apa férfi, az anya pedig nő. Bár furcsának tűnhet, hogy ezt ki kell mondani, de így húztunk egy éles határvonalat. A gyermekek védelmét is szolgálja ez a rendelkezés, hiszen olyan családokban tudnak felnőni, ahol a hagyományos családi szerepekkel találkoznak. Azt is kimondtuk, hogy minden gyermeknek joga van a születési nemének megfelelő neveltetéshez és az állam biztosítja a keresztény értékrenden alapuló nevelést. A választási eljárási törvényt is módosította az Országgyűlés annak érdekében, hogy a kamupártok indulását megakadályozzuk a következő országgyűlési választáson.– Az örökbefogadás szabályai miért változtak?– A polgári törvénykönyv-módosítás szerint elsősorban házaspárok fogadhatnak örökbe gyermeket, ez a gyermekek védelmét szolgálja. Az eddigi számok alátámasztják ezt a törekvést, hiszen leginkább házaspárok gondolkodnak az örökbefogadásban, sőt többen is vannak, mint az örökbe fogadható gyermekek. Például 2019-ben a gyermekek 93,2 százalékát fogadta örökbe házaspár. Statisztikák támasztják alá azt is, hogy a házastársi kapcsolatok stabilabbak, mint az élettársi kapcsolatok.– Visszatérve a börtönzsúfoltságra, melyek azok az elemek, amelyek biztosítják az új szabályozásban, hogy a „börtönbiznisz” gyakorlata valóban megszűnjön?– A módosítás értelmében a jövőben az elítéltek kártalanításából először a sértetti, áldozati igényeket kell majd kielégíteni, ezt követően az egyéb tartozásokat. A börtönbiznisz megakadályozásának egy másik fontos záloga, hogy a kártalanítási összegek nem kerülhetnek ügyvédi számlákra, azokat csak az elítéltek büntetés-végrehajtási intézetekben vezetett letéti számlájára lehet utalni, de szabadulásuk után is csak az ő nevükön nyilvántartott számlákra kerülhet a pénz. Ezzel véget vetünk annak, hogy nyerészkedő, a Soros-hálózat által alkalmazott ügyvédek az állam kárára százmilliókat keressenek.– A jogvédők megnyugtatására: ha egy elítéltet valóban atrocitás, megaláztatás ér, amennyiben ténylegesen méltatlan körülményeket tapasztal, az ellen fel tud lépni továbbra is ügyvédi segítséggel?– A szabályozás ebben a tekintetben nem változott, sőt egyszerűsödik, gyorsabbá válik a kártalanítási eljárás. Tehát, ha valakit sérelem ér, akkor a kártérítést továbbra is tudja igényelni. Közvetlenül csak az áldozati kárigényeket lehet levonni az elítélttől, a többi tartozást nem. Ha marad pénz az elítélt számláján, azt szabaduláskor megkapja. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a börtönépítési programmal sikerült száz százalék alá csökkenteni a börtönök telítettségét, így a fogvatartási körülmények is javultak. Ezzel a kártérítések alapjául szolgáló kifogások is csökkenhetnek.– A börtönkártérítéseket rendező új szabályozás tehát az áldozatsegítést is szolgálja. Mely eszközök erősítik még ezt?– Több egyéb módosítást is elfogadott az Országgyűlés ennek érdekében. A büntetőeljárási törvény módosítása biztosítja, hogy amennyiben az elítélt gyermekbántalmazó szabadlábra kerülhet, akkor értesíteni kell a gyámhatóságot, hogy a gyermekvédelmi intézményrendszer felkészülhessen az esetleges veszélyhelyzetekre. Év közben elfogadtuk azt a javaslatot is, amely alapján az áldozatok kárigényeit gyorsított polgári peres eljárásban, soron kívül lehet érvényesíteni. Újabb áldozatsegítő központokat létesítettünk, a kapcsolati erőszak megelőzésére és az áldozatok segítésére fordított éves finanszírozást a négyszeresére emeltük. Az ellátórendszerre a kormány majdnem hatszázötvenmillió forintot fordított.– Többször elmondta már, hogy az isztambuli egyezmény ratifikálása valójában a genderideológia törvénybe iktatását jelentené, a „civilek” narratívája szerint viszont a „nőverőket” védi a kormány. Meddig húzódhat még ez a vita?– A vita lezárult, az Országgyűlés meghozta a határozatot, hogy nem ratifikálja az Egyezményt, amely a női és férfin kívüli társadalmi nemek elismertetését szolgálná, ezt pedig nem tudjuk elfogadni. Ugyanakkor minden, az egyezményben szereplő elvárás szerepel a magyar jogrendszerben, korábban erről tételes összehasonlító táblázatot is készítettünk. Ráadásul statisztikák bizonyítják, hogy azokban az országokban, ahol bevezették az Egyezményt, nem csökkent a kapcsolati erőszak aránya. Nem ez az az eszköz, amellyel előrelépést lehetne elérni ezen a téren, hanem olyan hosszú, következetes munkával, mint amelyet a kormány folytat: a magyar Büntetőtörvény kiemelten védi a nőket és a gyermekeket.– A feltételes szabadlábra bocsátás szigorítása ellen is küzdöttek a „civilek”, a módosítás elfogadása óta azonban elcsendesedtek. Mi lehet ennek az oka?– Ez a szigorítás azt a célt szolgálja, hogy aki ilyen jellegű, súlyos bűncselekményt követ el, az ne kerülhessen ki idő előtt a börtönből. A módosításban kiterjesztettük továbbá a távoltartás szabályait, és kötelezővé tettük a pártfogó felügyelet elrendelését. Sokkal izoláltabb rendszert hoztunk létre, hogy azok a kontaktusok, amelyek ilyen veszélyeket rejtenek magukban, minimálisra csökkenjenek. A külföldről finanszírozott és a magyra büntetőpolitika liberlizására törekvő NGO-k persze minden szigorítás ellen tiltakoznak, a bűnöst is áldozatnak tekintik, és szerintük a börtön egyébként sem megoldás a bűnözés visszaszorítására. Valószínűleg azonban ebben az esetben ők is érezték, hogy egy nagyon erős és jogos társadalmi támogatottság áll a szigorítás mögött.– Brüsszel nem fukarkodott a támadásokkal – kötelezettségszegési eljárások, tranzitzóna, CEU, külföldről támogatott civil szervezetek, Sargentini-ügy. Hogyan értékelné a helyzetünket?– Ezek menetrendszerűnek tekinthetők. Kötelezettségszegési eljárások más tagállamok ellen is zajlanak folyamatosan. Amelyek felszínre kerülnek, azok a politikai ügyek, valójában a bevándorláspolitikánkat támadják. A külföldről támogatott szervezetek kapcsán az Európai Unió Bírósága (EUB) is elismerte, hogy szükség van az átláthatóságra, de a jelenlegi magyar szabályozást elvetik. Ebben újabb egyeztetés zajlik, de rossz hírem van a hazai álcivil szervezetek számára, nem mondunk le ugyanis arról, hogy átláthatóvá tegyük finanszírozásukat. Az EUB őrizetnek minősítette és az uniós joggal ellentétesnek nyilvánította a tranzitzónákban való elhelyezést, miközben az Emberi Jogok Európai Bírósága korábban ezzel ellentétes álláspontra helyezkedett. A jobb kéz nem tudja, hogy mit csinál a bal. A felsőoktatási törvény módosítása kapcsán azt emelném ki, hogy ez ellen csak a Soros György által alapított és finanszírozott CEU tiltakozott. Az Európai Parlament bevéndorláspárti többségétől eredő Sargentini-ügynek is vannak különösen érdekes elemei, így például, hogy az EUB főtanácsnoka szerint nem számít szavazatnak a tartózkodó voks. Összevetve azt mondhatom, hogy ez egy ilyen műfaj. Ha valaki meg akarja őrizni a szuverenitását, fel akar lépni a lopakodó jogalkotással és a bevándorlók betelepítésével szemben, akkor ilyen vitákkal kell szembenéznie. De ez minket magyarokat inkább összekovácsol.– A Soros-szervezetek is folyamatos offenzívában voltak. Tevékenységüknek mekkora része az, ami mindenki számára látható – médiakampányok –, és mi az, ami kevésbé feltűnő, de nehézségeket okoz?– Nemrég éppen Dobrev Kláráról, a DK leendő miniszterelnök-jelöltjéről derül ki, hogy folyamatosan kap pénzt Brüsszelből a kampányára. Sokszor tetten érhető az Országgyűlésben, hogy a baloldal parlamenti felszólalásait is a Soros-szervezetek írják. Amikor megjelenik valamelyik NGO véleménye egy kormányzati előterjesztésről, másnap ezzel szólalnak fel a parlamentben. Vagy a magyar baloldali pártok szellemi háttere nem elég erős vagy ezeket a pártokat a Soros-szervezetek mozgatják. Bár Soros György működése ma már elég feltűnő, ez az elmúlt tíz évben nem volt jellemző. Kiszivárgott jelentések szerint több, mint kétszáz képviselője van az Európai Parlamentben, az emberei mindenhova, minden brüsszeli és nemzetközi szervezetbe beépültek. A magyar baloldal is a Soros-hálózat megrendeléseit teljesíti: készek feladni a nemzeti szuverenitást és betelepíteni a migránsokat.Forrás: Magyar Hírlap