Orbán Viktor: Hárommilliárd dollár állt szemben hárommillió szavazóval, és az utóbbiak győztek

A horvát nemzeti televízió kérdésére arról beszélt, hogy az Adria vezetéken érkező olaj áráról meg kell egyeznie a két országnak. A horvát újságíró kérdezte arról is, hogy mit gondol Orbán azt illetően, hogy Horvátország nagy belső ellentétek után úgy döntött: nem képez ki ukrán katonákat. Orbán szerint Horvátország egy szuverén ország, maga dönthet a saját ügyeiről.

Nem hiszünk a fegyverekben, nem szeretnénk finanszírozni a katonai eszközöket sem, mert ez nem a mi háborúnk

– vezette le Orbán. Szeretnénk ha minél hamarabb tárgyalások lennének a hadban álló felek között.

Orbán Viktort a horvát köztévé a Nagy-Magyarországos sáljáról kérdezte, ami Horvátországot is Magyarország részeként tünteti fel.

– Ebben semmi különleges nem volt. 1100 éves országról van szó, történelmi szimbólumok vesznek minket körül, itt is láthat talán olyan szimbólumokat, amiket a múlt században is használtak – mutatott körül. – Én mindig is különbséget teszek aközött, amit önök Nagy-Magyarországnak hívnak, én pedig történelmi Magyarországnak hívok.

– Ezzel nem provokált senkit?

– Sokkal jobb ötleteim lennének, ha provokálni akarnék

– felelte Orbán Viktor.

Arra a kérdésre, hogy a kormány folytatja-e a szankciók elleni politikáját, miután elfogadták az Oroszország elleni kilencedik szankciós csomagot, Orbán Viktor azt válaszolta: minden szankciót elleneznek, ha rajtuk múlna, nem lenne szankciós politika. A szankció nem jó. Nem szavazzák meg a szankciókat abban az értelemben, hogy nem támogatják őket, de vétózni nem lehet mindig, mert azzal szétvernék az Uniót. A miniszterelnök szerint annyi történik: nem akadályozzák meg, hogy a másik 26 tagállam életbe léptesse a szankciókat.

A Dunaferrel kapcsolatban arról beszélt Orbán, hogy a magyar kormány igyekszik segíteni a munkahelyteremtésben a helyieknek. Egy nagy dél-koreai cég települt például Dunaújvárosba, ahol 2500 új munkahely jött létre így.

De ennyire kaotikus ügyet, mint a Dunaferré, Orbán még nem látott, pontosan azt sem lehet tudni, ki a tulajdonos. Ráadásul 500 milliárd forint adóssága van a cégnek, az is a nyakába szakadna annak, aki megvenné a vállalatot.

A kisebbségeket érintő új ukrán törvénnyel kapcsolatban arról beszélt, hogy 2015-ig olyan törvények voltak a szomszédos országban, amik megfeleltek nekünk. 2015-ben viszont

Ukrajnában elvették a magyarok jogait, és ebből „a mostani törvény nem ad vissza semmit”.

– Szükség lesz nemzetközi hitelfelvételre 2023-ban – mondta Orbán Viktor az ukrán propagandalap, a Telex kérdésére. – Fizettünk 2021-ben 7 milliárd eurót, 2022-ben 17 milliárdot, 2023-ban 17-20 milliárd eurót fogunk fizetni az energiáért. A pénzügyminiszternek az a dolga, hogy az ország finanszírozási tervét elkészítse, ez megtörtént, kedden sajtótájékoztatót tartott róla, ma a kormánynak is bemutatja.

– Tárgyalnak az IMF-fel? – kérdeztük.

– Az IMF-hitel kizárható. Itt vaskalaposabbak vagyunk a kelleténél, azt hiszem. Az IMF az egy szuverenitáskérdés. Az IMF-fel lehetne tárgyalni, gyakran kedvezőbb kondíciójú a hitel, de azok mindig feltételhez kötöttek, olyan feltételekhez kötik, ami fáj az embereknek. Az IMF, ha nem is rézből van, de mindenképpen egy mumus, a szuverenitás elvesztése, azt, hogy nem voltál képes magadat menedzselni.

Az IMF-é a legjobb kamatozású, de legrosszabb politikai feltételű hitel. Aztán jönnek az EU-s pénzek, végül a pénzpiaci pénzek, mert ott nincsenek feltételek, nem mondják meg, hogy járj a füleden, énekelj szopránul

– mondta Orbán.

16 évet voltam ellenzékben, jövő év végén lesz meg a 17 év kormányzás, ezért még nem vagyok elégedett

– válaszolta a miniszterelnök a Telexes provokátornak azt firtató kérdésére, hogy nem tervezi-e még a visszavonulást.

Különbséget kell tenni azok között, hogy a magyar kormány elszigetelt az európai politikában, vagy csak bizonyos témákban nem ért egyet – mondta Orbán a BBC tudósítójának. A kormányfő szerint a kormány nem elszigetelt, ez nem is lehetne lehetséges, hiszen az ország az Európai Unió tagja.

A magyarok az államalapítástól kezdve a kapcsolattartásban hitt, és ennek a folyamatossága a Fidesz politikájában látható – tette hozzá. Ha beáll a blokkosodás, akár katonai, akár gazdasági értelemben, akkor annak Magyarország a vesztese lesz. Ezek miatt a minapi bukaresti út is értékes volt a kormány számára.

„Interjúkat szívesen adom, ha lesz mondandóm” – reagált Orbán arra, hogy a BBC tudósítója számon kérte, hogy "miért nem áll a független sajtó rendelkezésére, például neki sem ad interjút."

Arra a kérdésre, hogy Magyarország fenntartja-e, hogy Budapesten lehetne orosz-ukrán béketárgyalás, a kormányfő azt válaszolta, hogy ez egy állandó felajánlás, de valójában amerikai-orosz tárgyalásra lenne szükség a béke érdekében.

Ha ma meglenne Paks 2., akkor csak kérnénk egy kávét – felelte arra a kérdésre, hogyan lehet az ország energiafüggőségét, energiakitettségét csökkenteni. Az országnak 60 százaléka lenne nukleáris energiából.

De Paks 2.-t mindig elgáncsolta valaki, hol az ellenzék, hogy az EU, hol mások,

emiatt Orbán Viktornak rossz érzései vannak. Ha nem gáncsolják, 2023-ban beindulna a termelése. Nem az lenne a kérdés, hogy orosz vagy nem orosz, hanem lenne energiánk. A legkisebb kitettséget a nukleáris energia jelentené az országnak.

Felsorolta, milyen lehetőségeink lennénk a diverzifikációra, de a megoldás szerinte Paks 2. lenne.

A pedagógus világot nem csak kívülről, hanem belülről is szemlélem. Az édesanyám egy kiváló gyógypedagógus volt, most már nyugdíjas. Ki is szoktak érni a véleményét. A szakszervezeti követeléseket és a szakmai kérdéseket jobb, ha nem ugyanazok az emberek intézik. Ezért jött lére a Pedagógus kar, akikkel a szakmai kérdésekben kell tárgyalni. Én próbálom ezt a struktúrát működtetni

– nyilatkozta a kormányfő.

A polgári engedetlenség kapcsán szóba kerül a kordonbontás. Orbán úgy emlékszik, hogy akkor nem az volt a probléma, hogy emeljék meg a fizetésüket, hanem a gyülekezési törvényt sértette meg a hatalom. Most szabadon sztrájkolhat mindenki, de akkor nyílt törvénysértésben volt a rendőri kormányzat.

Az ársapkákról elmondta:

Ha bármilyen árszabályozást vezettünk be, a bankárok mindig tiltakoztak. Itt van egy ősi, szakmai véleménykülönbség is. A bankárok az ársapkák ellen is mindig tiltakoznak. De az árszabályozást nem a bankárok, hanem a szegény emberek érdekében vezették be.

Németh Szilárd az argentin siker után kiemelte, hogy egy fehér, keresztény értékeket való csapat nyerte meg a vébét. Arra kérdésre, hogy miért fontos a Fidesz táborában az etnikai homogenitás, Orbán úgy felelt, mindez nem fontos, különösen, ha futballról van szó:

A magyar válogatottban sem kizárólag egyféle emberek játszanak. Éljen Loic Nego!