2024. április 26. - Ervin
EUR : 392.92
USD : 366.32
Időjárás ikon15°

A szólásszabadság nem jogosít fel arra, hogy Mohamed prófétát bárki pedofilnek nevezze – döntött az Európai Bíróság

Az EJEB (Emberi Jogok Európai Bírósága) az osztrák nő ellen döntött, aki azt állítja, hogy Mohamed prófétát pedofilnak nevezni a szólasszabadság védelme alatt áll. A nő álláspontja szerint kijelentésével a nyilvános vitát segítette elő. Az EJEB döntése értelmében az osztrák bíróság által meghozott elmarasztaló ítélet nem sértette a nő szólásszabadsághoz való jogát. A Strasburgban székelő bíróság döntése indoklásában kifejtette, hogy az osztrák bíróság figyelmesen mérlegelte a nő „szólásszabadsághoz való jogát és mások vallásos érzelmeinek védelméhez fűződő jogait, továbbá a döntés azt a célt is szolgálta, hogy megőrizze a vallásbékét Ausztriában.” 2009-ben a nő tartott két előadást „Alapvető informaciók az iszlámról” címmel, amelyben Mohamed házasságát a 6 éves Aishával pedofíliához hasonlította. A szólásszabadság határai Iszlám tradíciók szerint a házasságot Aisha 9 éves korában hálták el, amikor Mohamed 50 év körül volt. Aisha Mohamed legjobb barátjának, az első kalifának, Abu Bakr-nak volt a lánya. A bíróság idézte az osztrák nőt, amint az előadáson így fogalmazott:
Mohamed „szerette kislányokkal csinálni. Egy 56 éves egy 6 évessel? Mi ez, ha nem pedofília?”
Az osztrák bíróság később a vallás becsmérléséért elítélte a nőt és 480 euróra bírságolta. Más helyi bíróságok szintén elutasították a fellebbezéseket, megerősítve az eljáró bíróság döntését; így került az ügy végül Strasburgba. A nő úgy érvelt, hogy megjegyzései a szólásszabadság védelmét kell, hogy élvezzék és a vallási csoportosulásoknak kötelességük eltűrni a kritikát. Továbbá elmondta, hogy a cél az volt, hogy részt vegyen a nyilvános vitában és nem az, hogy becsmérelje az iszlám profétáját. Nincs szándék a nyilvános vita elmélyítésére. Az EJEB elismerte, hogy a vallásszabadság nem jelenti azt, hogy mások nem fogalmazhatnak meg kritikát egy vallással kapcsolatban, vagy nem tagadhatják egyes csoportok vallási meggyőződéseit. Ugyanakkor a bíróság azt is megállapította, hogy a nő megjegyzései nem voltak tárgyilagosak, nem nyújtottak a történethez megfelelő történelmi hátteret és nem a nyilvános vita elősegítését szolgálták. A nő kijelentéseit „csak úgy lehet értelmezni, hogy példákat szolgáltasson arra vonatkozólag, hogy Mohamed miért nem érdemes a tiszteletre, imádatra” – fogalmaz a bíróság, hozzátéve, hogy az elhangzottak nem tényeken alapulnak és céljuk az iszlám befeketítése volt. A bíróság úgy találta, hogy még egy társadalmi vitában – mely valóban a szólásszabadság védelme alá esne – sem lenne elfogadható, hogy „kompromittáló kijelentéseket csomagoljon valaki a véleménynyilvánítás szabadságába és így próbálja meg elfogadható tenni azokat a kijelentéseit, amelyek valójában már túllépnek a véleménynyilvánítás szabadságának korlátain."
Az oldalunk sütiket használ. Adatvédelmi tájékoztató