Az antifa a magyar valóság része lett

Az elmúlt napok pesti eseményeit szemlélve kijelenthetjük: Az ellenség már nem a kapuknál van, hanem a nyakunkon. Megszületett és radikalizálódott az a hazai antifa réteg, akik már nem csak külvárosi talponállókban hányják össze magukat a kannás bortól, hanem hajlandóak kimenni az utcára, és erőszakos cselekményeket végrehajtani.  Ők már nem is a Momentum belpesti mű-értelmisége, akik eltartott kisujjal rosé fröccsöznek, és az Open Society Foundations-től kapott támogatásból rendezett workshopokon álmodoznak egy világról, ahol a férfiak szülhetnek. Ez az új generáció füstbombát dob a rendőrök közé, és “b@sszátok meg keresztények” felkiáltással akarja felgyújtani a Kossuth téren a betlehemi jászolt. Egyre több helyen olvasni, hogy az elmúlt években az internetes frontvonalak közé visszavonult nacionalisták is érzik, hogy eljött az ideje egy kis mozgásnak. Sőt, vannak, akik mozdultak is. Nekik minden elismerésünk!Örömteli ezt látni, hiszen nemrég akkorát égtünk, mint annak idején a Reichstag, méghozzá hazai pályán: https://www.vadhajtasok.hu/2018/11/12/mi-kovetkezik-a-gorog-antifak-pesti-graffitijebol/ A PAOK antifa huligánjai kapcsán született írásom nem kis port kavart. Hatalmas volt az olvasottsága, és rengeteg észrevétel érkezett nyilvánosan és privátban is. A döntő többség egyetértett abban, hogy itt az önkritika ideje: Egy kiválóan eltalált lelátói drapit idézve: “Minden szar!”Már akkor egyértelmű volt számomra, hogy ezen a vonalon tovább kell menni, mert végre megvan a megfelelő közhangulat és figyelem a téma kivesézésére, és ami ennél is fontosabb, arra, hogy a jövőről beszéljünk. Sokat töprengtem, hogy milyen irányba kanyarodjak. Világnézeti válság; utcai aktivitás hiánya; a virtuális világ téves túlértékelése?  Ezek mind olyan részkérdések, amiknek – és még sok más tényezőnek – összessége a válasz, de az élet döntött helyettem: Nincs annál felrázóbb, mint amikor kézzelfogható ellenségképet kap egy közösség, esetünkben pedig az antifa képében érkezett ez meg. Az egy külön bejegyzést érdemel (így rövidesen jelentkezem is vele), hogy a hosszútávú, virágzó működéshez az ellenségkép távolról sem elegendő. Erre kiváló példa, hogy a nemzeti radikalizmus mindössze odáig tudott erőt felmutatni, amíg az ellenségképe megvolt. Ennek a jogos problémákat megfogalmazó közéleti vonulatnak az MSZP-SZDSZ kormány, illetve személyesen Gyurcsány Ferenc volt az ellenségképe. Amint ezek eltűntek a pártpolitika viharos bilijének mélyén, a nemzeti radikális lendület is azonnal megtört. Ennek oka, hogy a reakció soha nem lehet annyira erős, mint az akció. A reakciónak előfeltétele, illetve térben és időben jól behatárolt célja van. Amint eléri célját, és megadja a megfelelő választ a kiváltó okra, tehát az előfeltételre, azonnal lefelé ívelő pályára kerül. Ezzel szemben az akció egy autonóm cselekmény, ami minden külső tényezőtől mentesen képes haladni a kiteljesedés irányába. Ha borzasztóan közhelyes szeretnék lenni, akkor mondhatnám, hogy a reakció valami ellen irányul, míg az akció valamiért ölt testet, de azért távolról sem ennyire egybites a képlet. Visszakanyarodva az ellenségképhez, azt azonban el kell ismerni, hogy felhajtó ereje bizony van. Amíg pedig tart a lendülete, addig van lehetőség arra, hogy képzeletbeli terepasztalunkon átcsoportosítsunk, rendszerezzünk, szerveződjünk. Tehát a gyakorlat irányába fordulva: Jogos igény mutatkozik arra, hogy az antifák és egyéb balos/liberális söpredék által elhagyott zászlókat; kitűzőket etc. begyűjtsük, mielőtt azok rossz kezekbe kerülnek. Következő írásom témája az lesz, hogy miként érdemes felkészülni egy ilyen romantikus esti sétára. A jogi alapismeretek elsajátításával; egy jól átgondolt eszközlista kialakításával; az alkohol totális mellőzésével és a hétköznapok során megalapozott fizikai állóképesség birtokában közösségünk férfi tagjai nyugodt lélekkel indulhatnak városnéző körútra a hóval borított, gyönyörű Budapesten. 😉Folytatás hamarosan!– Vannay László / Aktivizmus / N.Z –Nacionalista ZónaKapcsolódó:https://www.vadhajtasok.hu/2018/12/15/exkluziv-interjunk-a-betyarsereg-vezetojevel-nem-indulunk-sehova-a-kossuth-ter-nem-lesz-majdan/