Vadhajtások

1926-ban ezen a napon született Grosics Gyula, az Aranycsapat legendás hálóőre

A Fekete párduc, a Nemzet sportolója, a nemzeti csapat 86-szoros válogatott és a legendás Aranycsapat kapusa, illetve többek között a BHSE kapusa.

Számos sikerei mellett egy nagyon fontos gondolata is emlékeztet rá:

“A játékosok még véletlenül se higgyék azt, hogy ők tisztelik meg a közönséget, hanem éppen fordítva. A játékos érezze magát megtisztelve, hogy egy nemzet színeit képviselheti a nagyvilágban. Ez egy íratlan törvénye a közösség képviseletének, és ez nemcsak a sportra, hanem a világon minden másra.”

A válogatottban 1947-ben a magyar-albán (3-0) mérkőzésen mutatkozott be. A nehéz természetű focistát, akinek nyakában mindig kereszt lógott, és nem volt hajlandó az elvárt összegben békekölcsönt jegyezni, 1949-ben “disszidálási szándék” vádjával őrizetbe vette az ÁVH. Egy évre eltiltották a címeres mez viselésétől, de 1950 májusától már az Aranycsapat alapembere volt. A Fekete Párduc 1947 és 1962 között 86 alkalommal őrizte a válogatott csapat hálóját, 59 győztes, 14 döntetlen és csak 13 vesztes mérkőzésen védett, összesen 96 gólt kapott, miközben csapata 258 gólt rúgott.

Háromszoros magyar bajnok, kétszeres ezüst érmes volt a Honvéddal, ami akkor a világ legjobb klubcsapata volt. 

Tagja volt az 1952-es helsinki olimpiai tornán arany- és az 1954-es berni világbajnokságon – abszolút esélyesként, hatalmas csalódásra – ezüstérmet szerzett csapatnak, továbbá az 1958-as és 1962-es világbajnokságon szerepelt magyar együttesnek. 1953-ban Európa Kupát nyert, ezután következett “az évszázad mérkőzése”, a londoni Wembley Stadionban az angolok elleni 6-3, majd az 1954-es, 7-1 arányban megnyert budapesti visszavágó. Hat alkalommal hívták meg a világválogatottba, négyszer jelölték Aranylabdára.

Az 1954-es berni vb döntő elvesztése után idehaza tüntetések robbantak ki, és Grosicsot is bűnbaknak kiáltották ki. Máig tisztázatlan okokból hazaárulással vádolták, egy évre mindennemű sporttevékenységtől eltiltották, és 13 hónapon át házi őrizetben tartották. Ezalatt kapusok sorát próbálták ki, de eredménytelenül, így a Budapestről Tatabányára száműzött Grosics 1956-ban visszakerült a kapuba. A forradalom idején részt vett a Honvéd illegális dél-amerikai túráján, de 1957 nyarán mégis a hazautazás mellett döntött, és ismét a tatabányai csapatnál védett.

1962-ben a chilei vb-n bejelentette visszavonulását, mert a Magyar Labdarúgó Szövetség nem járult hozzá, hogy a Ferencvároshoz igazoljon. 1962. október 14-én a jugoszlávok ellen öltötte utoljára magára fekete mezét. Negyvenhat évvel később – a 82. születésnapján -, a Fradi jelképesen leigazolta, majd 2008. március 25-én a zöld-fehérek kezdőcsapatában kapott helyet. Az angol másodosztályú Sheffield United elleni mérkőzésen egy hazaadás után, a nézők vastapsa között vonult le a pályáról. A legendás kapus nagyszerű érzékkel irányította a védelem munkáját, együtt élt a játékkal. Szükség esetén kapuját messze elhagyva igyekezett hárítani, a labda azonnali és pontos továbbításával gyors ellentámadások indítására is lehetőséget adott, ezért emlegették a magyar válogatott “negyedik hátvédjeként”. A kapustulajdonságok közül különösen ruganyossága és reflexei voltak egészen kiválóak, nevét éveken át a világ legjobb kapusai között emlegették.

Forrás: Mult-kor.hu

Korábban a Fradi Legendák DVD sorozat készítői is megszólaltatták a futball legendát:

A felvételt készítette és vágta: Bede Zsolt

OSZD MEG VADUL: