Carsten Linnemann CDU-politikus a közelmúltban azt nyilatkozta a Rheinische Postnak, hogyazoknak a gyerekeknek, akik alig beszélik és értik a németet, nem kellene egyből általános iskolába menniük,hanem először nyelvi fejlesztő iskolába kellene járniuk, legvégső esetben pedig megtagadható lehetne a beiskolázásuk.
A nyilatkozat természetesen nagy port kavart Németországban, főleg amiatt, mert számos nagy médium azt tolmácsolta olvasói felé, hogy Linnemann mindenképpen távol akarja tartani ezeket a gyerekeket – akik között értelemszerűen sok a bevándorló – az iskoláktól. A botrány kapcsán a német konzervatív-liberális Cicero magazin egy Neuköllnben (Berlinnek egy jórészt bevándorlók lakta kerületében) működő általános iskola igazgatónőjét kérdezte.
Astrid-Sabine Busse szerint nagyon ritka, hogy az általános iskolába kerülő gyerekek egyáltalán nem beszélnek németül. A gyerekeknek inkább az egyes tantárgyak szakszókincse okoz problémát, mert ezeket a szavakat nem tudják az anyanyelvük szókincséhez kötni, hiszen
többségében olyan családokból származnak, ahol a családtagok többsége is iskolázatlan.Busse szerint Linnemann iskolától távol tartós javaslata egész egyszerűen abszurd. „Minek üljenek otthon? Ott se tanulnak semmit” – mondja. Szerinte könnyű nyelvi fejlesztő iskolákról és speciális osztályokról beszélni, de ezekkel több probléma is van. Az igazgatónő számára egyértelmű, hogy mindenkinek iskolába kell járnia, aki szellemileg és fizikailag is alkalmas erre, és az iskola feladata volna kiegyenlíteni a gyerekek közötti különbségeket. A speciális osztályok szerinte nem jelentenek megoldást semmire, csak a gyengébb képességű gyerekek elszigetelésére alkalmasak. Busse szerint a 2004-ben megszüntetett felkészítő (elő)iskolák újranyitása orvosolhatná a gyerekek nyelvi problémáit, ehhez azonban nem áll rendelkezésre elegendő személyzet és infrastruktúra.
A köldök haram
Az igazgatónő szerint ugyanakkor nem csak nyelvi problémák adódnak az iskolában, ahol a gyerekek 97%-a migrációs háttérrel rendelkezik. Sok családban teljesen máshogy nevelik a gyerekeket, mint ahogy az Németországban megszokott, teljesen más szerepmodellek állnak a gyerekek előtt.„Néha úgy érzem magam, mintha a középkorban lennénk”– mondja. Hiába nem való az iskolába a vallás, egyre több kislány jár fejkendőben órára, Busse szerint pedig időpocsékolás a szülőkkel beszélni erről a problémáról. Az iszlám a tanárok munkáját is megnehezíti: az igazgatónő szerint a muszlim gyerekek nehezen állnak a testiség témájához, vannak, akik nem hajlandók kimondani a „fenék” vagy a „köldök” szavakat, mert az „haram”, vagyis tiltott téma. Astrid-Sabine Busse a Cicerónak azt mondja, a nyelvi problémák kialakulásában jelentős a szerepe a lakóközösség összetételének is. Neuköllnben a gyerekek hetven százalékának vannak problémái a német nyelvvel, noha túlnyomórészt jártak óvodába. Az igazgatónő szerint Neuköllnből az elmúlt harminc évben szinte teljesen eltűnt a középosztály, az olcsó szociális bérlakások és a mecset pedig odavonzották a sokgyerekes családokat. Busse szerint sokszor a szülők sem tanulják meg rendesen a nyelvet: „Miért tanulnának meg németül? Ha végigmennek a Sonnenallee-n, minden szolgáltatást megkapnak az anyanyelvükön” – mondja a német konzervatív-liberális lapnak. Bár az állam bőkezűen támogatja a neuköllni általános iskolát, egyre nehezebbé válik megfelelően képzett személyzetet találni. Busse iskolájából jelenleg három-négy tanár hiányzik, de az igazgatónő szerint a jövőben a helyzet még rosszabb lehet. Tavaly három tanárt vettek fel szakképzettség, pedagógusi diploma nélkül („Queereinsteiger”), szerinte ez még kezelhető mennyiség, de más iskolákban a tanári kar fele is állhat ilyen emberekből. A berlini iskola igazgatója szerint ezt az állapotot nem lehet sokáig fenntartani.
