Fontos, hogy a kormány nem hitelekből akar jólétet teremteni – interjú

Dr. Kovács Árpád a Költségvetési Tanács elnöke a Magyar Fórumnak adott interjúban kijelentette: a korábbi kormányok alatti tapasztalataink mondatják velünk, hogy értelmezhetetlenek azok a jóléti ígéretek, vállalások, amelyek kiadásaira nincs meg a fedezet, nincs gazdasági teljesítmény és hiánycikk a stabilitás. Kilencedik éve a költségvetés megfelel az egyensúlyi és stabilitási követelményeknek. 2013-tól pedig megszűnt az EU túlzottdeficit-eljárása Magyarországgal szemben. Pozitívnak látom a folyamatot, mert amikor először, 2010 előtt beszélgettünk, akkor a saját erőből való növekedés szinte egyenlő volt a nullával.

Beszélgetésünk idején még tart a jövő évi költségvetés általános vitája. Varga Mihály pénzügyminiszter szerint a 2020-as költségvetés célja a családok támogatása mellett az elért gazdasági eredmények megvédése. Azt is hangsúlyozta, hogy 2019-hez képest minden kiemelt terület több forrással gazdálkodhat jövőre. A Gyurcsány-vezette DK szerint a leszakadás, a helyben maradás költségvetéséről van szó. A Költségvetési Tanács melyik kijelentéssel ért egyet?–A Költségvetési Tanácsnak a makrogazdasági egyensúly és az Alaptörvény, valamint a stabilitási törvény által előírt szabályok betartatásának vizsgálata a feladata, és nem az, hogy a politikai pártok és a kormány tagjainak kijelentéseire reagáljon. Ezért a költségvetési törvényjavaslat parlamenti tárgyalását bevezető hozzászólásomban is többször hangoztattam: elosztás-politikai elgondolásokat nem minősítettünk. A kérdésére azonban nem szeretném megkerülni a választ. Korábbi kormányok alatti tapasztalataink mondatják velünk, hogy értelmezhetetlenek azok a jóléti ígéretek, vállalások, amelyek kiadásaira nincs meg a fedezet, nincs gazdasági teljesítmény és hiánycikk a stabilitás. Az eladósodás pedig olyan helyzetet generál, ami jóvátehetetlen pozícióba sodorja az országot. Ez történt a 2000-es évtized első időszakában, amikor a hitelből, vagyonfelélésből finanszírozottan meghirdetett jóléti társadalmi modell gazdasági válság nélkül is fenntarthatatlannak bizonyult. Tehát a stabilitás alátámasztottságának vizsgálata a feladatunk, s ennek az alkotmányos kötelezettségünknek tettünk eleget. A költségvetés tervét a Tanács olyannak tartotta, amelynek azelfogadása esetén működőképesen finanszírozhatók mindazon célok, amelyek benne szerepelnek, és az számol a növekvő külső kockázatokkal is. Betartja az Alaptörvény, a stabilitási törvény előírásait és az EU kötelező követelményeit a bruttó hazai termék – a GDP – arányában kifejezett államadósság csökkentésében és az államháztartási hiány mértékében. Az EU és a hitelminősítők legutóbbi jelentéseikben inkább technikai jellegű kifogásokkal éltek, s bombázták a magyar költségvetési politikát, de a stabilitást elismerték. Mintegy aláhúzva, hogy a költségvetési stabilitás a politikai, gazdasági és társadalmi mozgástér alapja. A felelőtlen költekezés, a stabilitás hiánya előbb-utóbb, gazdasági válság nélkül is államcsődhöz vezet, ami már kiváló elődöm, Kopits György szóhasználatával élve a „fiskális alkoholizmus” kérdése, – amikor már nem érdekli a részeges családfőt, hogy a családjának marad-e a hó végére pénze.Biztos benne, hogy az EU-tól a költségvetés területén mi csak technikai, és nem politikai jellegű kifogásokat kaptunk?–Meggyőződésem mindig, mindenen lehet javítani. Ez a költségvetésre is igaz. Nincs jó vagy rossz költségvetés, csak a valóságos feltételekhez igazodó vagy attól elszakadó. A most tárgyalni kezdett törvényjavaslat az előbbi ígéretét hordozza. Az évtizeddel korábbi évek európai bizottsági értékelései a vonatkozó európai uniós követelmények nem teljesítését, elsősorban is az azoktól távoleső GDP arányos államháztartási deficitet tették szóvá. Ma messze más a helyzet. Itt rendben vagyunk, s inkább olyan és a készítés mechanizmusával kapcsolatos kifogások hangzanak el, amelyek a stabilitás távlati fenntarthatóságára, technikai megoldásokra irányulnak, s melyeket jó szívvel érdemes meghallgatni és változtatni. Ilyen az ún. strukturális deficit – egyszeri hatások kiszűrésével számított hiány – kérdése is. Az erre vonatkozó – nem kötelező érvényű – ajánlás elfogadásán akkor is érdemes elgondolkozni, ha számításának módszertani kérdéseiben véleményeltérésünk van. Hiszen az eltérés 2020-ra már csak 0,1 százalékpont az EU kívánta 1 százalékos értéktől, s megvan a lehetőség a teljesítésre. Idővel is lesznek tehát feddések és ajánlások az uniós intézmények részéről. A kritikák áttolódtak olyan területekre is, mint például, hogy mennyire demokratikus a költségvetés készítése, elfogadása. Viszont ezek nem az európai gazdasági egyensúlyi normákon nyugvó kritikák, hanem a politikai intézményrendszer bírálatai. Micsoda különbség azonban az, amikor teljesítményünkben, eladósodottságunkban messze távol esünk az együttműködés kívánta alapkövetelményektől, mint amikor azért kapunk feddést, hogy valamilyen módszertani számítás tekintetében, technikai megoldásban kifogásolják eljárásunkat. Makrogazdasági-, államháztartási, stabilitási mutatók terén Magyarország nagyon közel került az EU előírásaiban foglaltakhoz. Ezért kell hangsúlyozzam, hogy mi a Költségvetési Tanácsban azt figyeljük, hogy betartják-e a költségvetésben az európai uniós, valamint a hazai alkotmányos előírásokat a stabilitás tekintetében. A Tanács véleményét képviselve mondom: a kormány által benyújtott javaslat a pénzügyi stabilitást tükrözi 2020-ra is. Így már lehet vitatkozni életszínvonalbeli kérdéseken, bizonyos rétegek elszegényedésén, gazdagodásán, leszakadásán, a szolidaritáson és még sorolhatnám.Akkor ön szerint ez nem a leszakadás költségvetése, ahogy az ellenzékiek harsogják?–Ezeket a kérdéseket a Költségvetési Tanácsban nem tudjuk értelmezni. Nem vizsgálhatunk ilyen jelzőket, mert az ellentétes a statútumunkkal. A Tanács így pozitívan értékeli a bevételek növelésére és a gazdasági növekedést nem szűkítő területeken a kiadások visszafogására irányuló lépéseket, amelyek eredményeként a hiány mértéke erőteljesen csökkenhet. Az egyszeri bevételek nélkül számított strukturális hiány tervezett mértéke már csupán 1,1%, ami alig valamivel magasabb a 2020-2022-es időszakra a Brüsszel által ajánlott 1%-os középtávú költségvetési célnál. Ez a kis eltérés, mint említettem, behozható. Az is lényeges, hogy a stabilitási törvény szerinti államadósság-mutató 68,6 %-ról várhatóan 65,5 %-ra csökkenése teljesíti az Alaptörvény követelményét. Két-három éven belül – ha nem jönnek közbe váratlan, külső gátló tényezők – elérhetjük a GDP 60%-a alatti értéket. Az is lényeges, hogy minden terület többet kap, így az oktatás és az egészségügy is. Kiemelem: nincs jó, hanem csak egyensúlyt tükröző és jól végrehajtható költségvetés.Említette az államadósságot. Várható, hogy a központi költségvetés adósságán belül a devizaarány tovább, 15% alá csökken?– Ennek is megvan a realitása. Így a kormány hozzájárul az ország külső sérülékenységének mérséklődéséhez.A törvényjavaslat az ismert hazai és nemzetközi előrejelzések sávját – 2.8 -3,5 %-ot – meghaladó 4%-os gazdasági növekedéssel számol 2020-ra. Ez milyen feltételek mellett teljesülhet?–Amennyiben megvalósul a keresetek és a háztartások fogyasztásának tervezett bővülése. A kitűzött növekedés eléréséhez – a Tanács megítélése szerint is – szükség van a versenyképességet javító további intézkedésekre. Üdvözlendő az is, hogy közel 500 milliárd forintos biztonsági tartalékot építettek bele a költségvetésbe, ha kedvezően alakulnak a folyamatok, és valóban 4% közelében teljesít a gazdaság, akkor ezt a pénzt más célokra lehet felhasználni. Amennyiben nem érjük el a kívánt 4%-ot, akkor az említett tartalék megfelelő biztosítékot teremt a költségvetési egyensúlyra veszélyt jelentő külső körülményekre, kockázatokra, a kieső bevételekre s a nem várt kiadásokra. Így például a nyugdíjak emelésére akkor is megvan a forrás, ha a növekedésből származó bevétel nem éri el a kívánt szintet, ha pedig igen, akkor működhet a nyugdíjprémium intézménye.Több közgazdász állítja, hogy az eddigiekhez képest alacsonyabb ütemű bővülési periódus következhet be a világgazdaságban, és félő, hogy ez a külkereskedelmi kapcsolatokban jelentősen szűkítheti a magyar gazdaság mozgásterét. Tehát a kormány számolt ezzel a veszéllyel?–Nem csupán számolt, hiszen a Gazdaságvédelmi akciótervet éppen ezért dolgozták ki, és – mint már említettem – mi is figyelmeztettük erre a kormányzatot.Nem ez az első beszélgetésünk. S mindig hangsúlyozza, hogy minden költségvetési tervezés hordoz kockázatokat. Jelenleg melyek ezek?–Ha mi magunk mindent megteszünk, akkor inkább külső kockázatokról lehet beszélni. A brexitről sokat hallani, de ilyen kockázat, ha a világon eszkalálódik a vámháború, ha a tapogató erőfelmérés helyett brutálissá válik a Kína és az USA közti kereskedelmi háború, ha kontinensünkön nem működik tovább a törökökkel kötött európai egyezmény, ha még több észak-afrikai ország összeomlik, és óriási tömegek indulnak el Európa felé. Ahogy a gazdasági elemzők, így mi is azt hangsúlyozzuk, hogy ezek a kockázatok nem egyszerre és nem robbanásszerűen jelentkeznek. A magyar gazdaság azért kevésbé sérülékeny, mert nem külső hitelből, hanem saját teljesítményből teremti meg a működés feltételeit. Természetesen minden hat ránk, nyitott ország vagyunk.Az adósságról már volt szó. Térjünk rá az adókra, adómorálra. Kellenek-e további gazdaságfehérítő intézkedések a kormány részéről?–A válaszom egyértelmű: igen! Az adóbevételeket megítélésünk szerint három alapfolyamat határozza meg. A 2010 utáni adóreform, amely a súlypontot a fogyasztást terhelő adókra helyezte, másrészt az évek óta tartó gazdasági konjunktúra eredményezte számottevően több bevétel, harmadrészt a beszedett adók arányát jelentősen javító célzott intézkedések. Ilyenek például a pénztárgépek bekötése az adóhivatalba, a közúti áruszállítás elektronikus ellenőrzése, és az online számlázás bevezetése. A gazdaságfehérítésnek köszönhetően úgy érkezett sokkal több adóbevétel az államhoz, hogy nem emeltek adót, sőt csökkentettek. A néhány évvel ezelőtti 23-24-os adóelkerülési szint mára, kis mértékben az európai átlag alá, 13%-ra csökkent.2010-től mennyire sikerült a kormánynak a stabilitási kritériumoknak megfelelnie?–Kilencedik éve a költségvetés megfelel az egyensúlyi és stabilitási követelményeknek. 2013-tól pedig megszűnt az EU túlzottdeficit-eljárása Magyarországgal szemben. Pozitívnak látom a folyamatot, mert amikor először, 2010 előtt beszélgettünk, akkor a saját erőből való növekedés szinte egyenlő volt a nullával. Most a pesszimisták erre 1-2%-ot mondanak, az optimisták 2-3%-ot. Az is lényeges, hogy képesek voltunk saját forrásból megelőlegezni az uniós pénzeket. A kormányzati politika konzervatívan gondolkodik a kiadások vonatkozásában, tehát nincsenek olyan túlfutások, amelyek megbontanák az egyensúlyt. Úgy vélem, hogy – szemben az évtizeddel korábbi időszakkal – ma saját erőből, külső támogatások nélkül is képesek vagyunk 3% körüli gazdasági növekedésre. Ehhez jön a „hátszél”, hiszen a beérkező európai uniós támogatások 1%-ot még hozzátesznek.Medveczky Attila - Magyar Fórum