2024. június 13. - Anett, Antal
EUR : 394.66
USD : 367.23
Időjárás ikon19°13°

Románia és Magyarország – a GDP-n túl

Molnár Dániel elemzése

Gyakorlatilag Dunát lehet már rekeszteni a „Románia lehagyta Magyarországot” cikkekkel – amelyekben ráadásul közös, hogy egyetlen mutató vizsgálata alapján tesznek sommás megállapításokat. De mi a valóság, tényleg fejlettebb már sokszor „lesajnált” szomszédunk, vagy azért nem eszik olyan forrón azt a bizonyos kását? - teszi fel a kérdést Molnár Dániel, a Makronóm Intézet szenior makrogazdasági elemzője ebben az írásában, amelyben két szempontból mutatja be a román „csodát”: egyrészről a növekedés visszásságai, árnyoldalai nyomán, másrészről pedig a romániai mindennapok valósága alapján, túl a GDP-n, a számok mögé nézve.

Az elmúlt évek gyors román fejlődése mögött fenntarthatatlan gazdasági folyamatok állnak. Románia gazdasága főleg a belső kereslet élénkítésen alapszik, miközben Magyarországon a növekedés export- és beruházásvezérelt. A fogyasztás forrása keleti szomszédunk esetében elsődlegesen az állami szféra erőltetett bérdinamikája, amely azonban hazai termelőkapacitás híján a külkereskedelmi mérleg hiányának elmélyedését eredményezte – állapította meg írásában Molnár Dániel, a Makronóm Intézet szenior makrogazdasági elemzője.

A szakértő szerint jól látható a két gazdaságpolitikának a következménye a külkereskedelmi adatokban: a nemzeti számlák rendszere szerint a külkereskedelmi mérleg egyenlege Romániában 2023-ban 4,8 százalékos hiányt mutatott, miközben Magyarországon 5,1 százalékos többletet.

Vagyis a növekedés, a magasabb fogyasztás forrásai nem a belső erőforrások, hanem a külföld felé való eladósodottság.

Az elemző szerint szintén szemlélteti azt, hogy az elmúlt évek erőltetett román béremelései a fogyasztásban csapódtak le, és nem a megtakarításban, ha megvizsgáljuk a háztartások nettó pénzügyi vagyonát. Magyarországon a háztartások nettó pénzügyi vagyona, tehát a követeléseinek (például készpénzvagyon, betét-, kötvény- vagy részvényállomány) és a kötelezettségeinek (például hitelek) különbözete 2023 végén a tavalyi éves magyar  GDP 109,0 százalékát tette ki az Európai Központi Bank adatai szerint. 

Romániában ezzel szemben a háztartások nettó pénzügyi vagyona csupán a GDP 57,3 százalékát érte el. Az átlagos román háztartás tehát jelentősen kevesebb pénzügyi megtakarítással rendelkezik, amely például válsághelyzetben védőhálót jelentene.

Az egészségtelen gazdaságszerkezet ugyanakkor nem most alakult ki Romániában: a folyó fizetési mérleg hiánya 2017 óta meghaladja a GDP 3 százalékát, tavaly például 7,0 százalékot tett ki, miközben Magyarországon 0,3 százalékos többletet mutatott. 2021–2022-ben Magyarországon is ikerdeficit volt (folyó fizetési mérleg és államháztartás hiánya egyidejűleg állt elő), azonban ez főképpen az elszálló energiaárak miatt következett be.

Ugyanis amíg Románia az energia tekintetében jelentős hazai forrásokkal rendelkezik, addig Magyarország számottevő energiaimportra szorul. Az energiaár-robbanás előtt Romániában a GDP-arányos nettó energiaimport 1–2 százalék körül mozgott, Magyarországon pedig ez 4 százalék körüli volt, amely 2022-ben – tehát az energiaárak elszabadulásának évében – közel 10 százalékra ugrott fel hazánkban, azonban csupán 2,8 százalékra Románia esetében.

Molnár Dániel felhívta a figyelmet arra is, hogy

Keleti szomszédunknál a folyó fizetési mérleg hiányának forrása a költségvetési túlköltekezésben keresendő, a jóléti kiadások megugrása, amelyet adósságból fedeznek, miközben az adómorál az uniós rangsor legvégén kullog.

Az Európai Bizottság számításai szerint 2021-ben a be nem szedett áfa a potenciális bevétel 4,4 százaléka volt Magyarországon, szemben a román 36,7 százalékkal. 

Románia tartós költségvetési hiányának megvan a maga böjtje: míg Magyarország a GDP-arányos bruttó államadóssága a 2010-es 80,0 százalékról 2023-ra 73,5 százalékra mérséklődött, addig Romániában 29,0 százalékról 48,8 százalékra emelkedett. És a kilátások sem kedvezőek, ugyanis amíg a magyar kormány célul tűzte ki, hogy az elmúlt évek válságai után, 3 év alatt visszaszorítja a költségvetési hiányt a 3 százalékos maastrichti küszöb alá, amely stratégiát a hazánkkal szemben jellemzően nem baráti nemzetközi szervezetek is megvalósíthatónak tartják, addig keleti szomszédunk 7 éves időtávon kívánja ugyanezt elérni.

Az elemző néhány összehasonlító adatot is említett román–magyar vonatkozásban, amely jelzi, hogy a román gazdaság jövője azért nem olyan fényes.

- A korai iskolaelhagyók aránya 2021-ben Romániában a 16 évesek körében 19,0 százalék volt, nálunk 7,8 százalék;
- A román felnőtt lakosság 15,2 százaléka vett részt képzésben 2022-ben, míg Magyarországon ez az arány 27,9 százalék volt;
- Romániában az ICT-szektor súlya a bruttó hozzáadott értéken belül 2021-ben 4,47 százalék volt, míg Magyarországon 5,81 százalék;
- A GDP-arányos K+F-kiadás Romániában 2022-ben 0,46 százalék volt, nálunk 1,39 százalék;
- A jelentős tudás- és technológia-transzfert végrehajtó FDI-állomány Romániában GDP-arányosan 2023-ban 35 százalék volt, nálunk 56,4 százalék;
- Romániában a kisvállalatok 24,9, a középvállalatok 37,1, míg a nagyvállalatok 60,9 százalékáról mondható el, hogy legalább alacsony, vagyis alapvető digitális intenzitásúak, míg Magyarországon rendre 50,3, 72,5 és 93,5 százalékos részarány adódott a három méretkategóriában.
- Nem biztos, hogy Románia meg tud felelni a XXI. század legfontosabb kihívásainak, ha nincs érdemi befektetés a jövő iparágaiba és a magas hozzáadott értékű tevékenységekbe (IKT), ha a vállalati szféra a digitalizáció terén jelentősen le van maradva, ha a jövő munkavállalóinak ötöde már az érettségit megelőzően kiesik az oktatási rendszerből, illetve ha a munkavállalók nem képzik folyamatosan magukat – érvelt az elemző.

Ami pedig a GDP-n kívüli legfontosabb gazdasági, társadalmi mutatóit illeti, az Eurostat adatai alapján 2023-ban Magyarországon a 15–64 éves korosztály 74,8 százaléka dolgozott, míg Romániában ez az arány csupán 63 százalék volt, vagyis arányaiban közel ötödével többen rendelkeztek idehaza álláshellyel, mint keleti szomszédunknál.

„Azon túl, hogy széles tömegek közvetlenül egyáltalán nem részesülnek a gazdasági fellendülésből, a munkavállalás a jövedelemszerzés szempontjain túl biztonságot is jelent, az egyének nem szorulnak rá mások vagy akár az állam támogatására. Ezáltal pedig csökken a kiszolgáltatottságuk, illetve maguk is támogathatják, segíthetik szeretteiket” – hívta fel a figyelmet az elemzés.

Pont ezt a kiszolgáltatottságot tükrözik vissza a szegénységi mutatók is.

2023-ban Romániában a társadalom 32,0 százaléka, vagyis minden harmadik ember volt kitéve a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának, hazánkban ez az érték 19,7 százalék. 
Tehát nemcsak hogy arányaiban másfélszer annyian vannak Romániában a szegények, keleti szomszédunk ezzel vezeti az uniós rangsort is, miközben hazánkban 2018 óta az uniós átlag alatt alakul a szegények részaránya. De nézzük kicsit konkrétabban az élethelyzetet. 2023-ban a román népesség 15,4 százaléka olyan lakásban élt, ahol nem volt beltéri WC, 14,2 százaléka pedig olyan lakásban, amely nem rendelkezett zuhanyzóval vagy káddal. Magyarországon ez a két arány nem éri el a 2 százalékot sem.

A román háztartások 12,5 százaléka nyilatkozta azt tavaly, hogy nem tudja megfelelően felfűteni a lakását

– ismét jelezném Románia saját erőforrásokkal rendelkezik, nincs olyan mértékben kiszolgáltatva a világpiaci folyamatoknak, amelyek befolyásolják a hazai árakat –, Magyarországon ez az arány 7,2 százalék volt.

Ha az olvasó a fentiek után is úgy gondolja, hogy kiválogattam a gazdasági adatokat, annak jelezném, hogy a felsorolást még tudnám folytatni. Kitérhetnénk például a bűnözési statisztikákra is, amely – az USA-t leszámítva – szoros kapcsolatot mutat a gazdasági fejlettséggel, vagy vizsgálhatnánk a jövedelmi egyenlőtlenségeket is, de a fentiek szerintem elég világosan mutatják a valós helyzetet.

Ahogy a népmese mondaná, aki nem hiszi, járjon utána, az Eurostat adatbázisában napokat el lehet tölteni – elemzőként én már csak tudom. Ha pedig valaki továbbra is úgy látja, hogy a román életszínvonal köröket ver a hazaira, annak több százezer lakás áll üresen Romániában, bár elég jó eséllyel WC, illetve zuhanyzó nélkül. Szomszédainknak pedig kívánjuk, hogy a gazdasági növekedésből tudjanak minél előbb, minél többen részesülni  – írta elemzésében Molnár Dániel.

(vg.hu)

Az oldalunk sütiket használ. Adatvédelmi tájékoztató